A Szentesi Kinizsi asztalitenisz-csapata  évek óta sikeresen helytállt az NB III-as bajnokságban. A 2002/2003-as pontvadászat őszi idényében ez a siker elszállt, megtorpant a gárda. Az utóbbi évek legrosszabb eredményét produkálták, és a középmezőny végén vágtak neki a tavaszi folytatásnak. - Mi ennek a sorozatnak az oka? - kérdeztem Zoltai Zoltántól, a csapat vezetőjétől. - Ha a tabellát és az eredményességet nézzük, akkor elmondhatjuk, hogy ilyen rossz helyen még nem állt a csapat. A sikertelenségnek több összetevője van. Legfontosabb, hogy személyi változások történtek. Az egyik húzóemberünk Bunda Szabolcs magasabb osztályba igazolt, Erdész Tibor pedig abbahagyta a játékot. Ezt nem nagyon heverte ki a társaság. Meg kell azonban jegyezni, hogy sok minimális (10-8) vereséget szenvedtünk. A pontszámok alapján gyengén állunk, a középmezőny végén. A mezőny nagyon kiegyenlített, mi sem bizonyítja jobban, hogy a harmadik és a nyolcadik helyezett között, három pont volt a különbség az őszi idény végén. - Milyenek voltak az egyéni teljesítmények? - T. Nagy Zsolt megmaradt húzóembernek, de keveset tudott edzeni, más elfoglaltsága miatt. Ennek ellenére eredményessége megmaradt. Nagyszerűen helytállt Csúcs János is, aki jóval ötven százalék felett teljesített. De Bugyi Pétert és Kürti Sz. Imrét sem hagyom ki a jók közül. Én voltam az, aki a leggyengébb sorozatot produkáltam. Nagy szükség lett volna az asztaliteniszezők összefogására, amit már régóta szorgalmazok. Bízom abban, hogy az álmom valósággá válik. - Adódik a kérdés: most ütközik ki, hogy magas a csapat átlagéletkora? - Ez részben igaz. Sok játékos szerepel a negyedik, illetve az ötödik ikszen túl is NB-s csapatban. Nemcsak az életkorral van probléma, hanem egy kicsit bele is fásult a csapat abba, hogy több éven át nem sikerült bekerülni az NB II-be. Nagyon hiányzik a fiatalítás is, mert olyan lendületet tudnának adni a tapasztalt játékosokkal együtt, ami újra a dobogó közeli eredményt jelenthetné. - Mit vár a jövőtől? Mit gondol lesz felemelkedés a gödörből? - A sikertelenség nem tesz jót a játékosoknak. Biztos vagyok abban, hogy összefogással tudunk profitálni a múltból. Lesz még jövője az asztalitenisznek. Dunás V. Zoltán

<<< Vissza