Nagy lelki gyönyörűség volt olvasnom az új Esztergom-budapesti érsek-prímás szavait, melyek arról szólnak, hogy papok és püspökök "a másként gondolkodó embert is szólítsák meg, s törekedjenek annak megértésére: milyen emberi és társadalmi terhek tesznek valakit érdektelenné vagy ellenségessé a hit tanítása iránt." Ezzel az igen fontos kijelentéssel kapcsolatban Kertész Imre szavai is eszembe jutnak: "Azok a mondatok, amelyekre szükségünk van, előbb-utóbb megkeresnek bennünket." Persze az emberek, különösen a másként gondolkodók megértésének szükségessége nem napjainkban vált először szorongatóan időszerűvé. Az evangéliumok szelleme, az egyházak igazi nagyjai mindig is értették és akarták érteni kortársaik gondjait, terheit, időnként azonban túlságos mértékben elhatalmasodott a hívők és a hívők vezetőinek lelkében is a befelé fordulás lelkülete, mely aztán hamis önbizalmat eredményezett és a "kívülállók" iránti értetlenséget (A magukkal megelégedettek értetlenségét!) Nagyon jókor - bár lehet, hogy elkésve - jutott a magyar katolikus egyház első emberének eszébe, hogy erről nyíltan beszéljen, mert bizonyára ő is rádöbbent arra, hogy a hívő gondolkodásnak nem dolga elsősorban a kívülállók felelősségét keresni, azt újra meg újra nyomatékozni, hanem az a dolga, hogy nyitva legyen a szeme és a szelleme minden iránt, mely az embereket nyomasztja. S mindezt egy olyan korban, mikor a társadalomnak két átkos diktatúra ártásától kell szenvednie. (Tudva avagy tudatlanul.) Lehetséges, hogy a váratlanul ránk szakadt rendszerváltás után is az lett volna az egyházak első gondja, hogy egy becsületes önvizsgálat után hozzálássanak azok lelkének megszólításához, akiknek bőséges a mentségük arra, hogy tele legyen a lelkük bizalmatlansággal, szepszissel minden iránt, amit hinniük kellene. Mintha ez nem történt volna meg kis hazánkban, annak ellenére, hogy a II. Vatikáni Zsinat és XXIII. János pápa világot megszólítani tudó tanítása és példája erre adott még idejében utasítást. Igen, attól, ami nem történt meg idejében és látványosan, attól vesztett tekintélyéből a magyar egyházak közössége, s mintha ezt akarná korrigálni az új főpap, akinek fiatalsága és műveltsége talán elég lesz arra, hogy az Európa kapujában álló magyar társadalom észrevegye, hogy a vallás értékeit nem politikai mérlegen kell mérni, hanem az általa hitelesen bemutatott értékek mérlegén. (Az önmagát korrigálni tudó magatartás is hitelesít!) Ezért volt "füleimnek zene" az ő budapesti bemutatkozása, de mintha a sajtó is így reagálta volna le az ő igehirdetését: "ez kell nekünk!" Vági László <<< Vissza