Az elmúlt évben, olyan élményekben volt  részem, amit úgy érzem meg kell osztanom a kedves olvasókkal. Férjemmel és egy jókedvű baráti társasággal gyönyörű hétvégét töltöttem a Mátrában. Még az időjárás is kegyes volt hozzánk, hiszen a 18-20 fok körüli novemberi hőmérséklet nem igazán szokványos. Egy szó mint száz, elindultunk a számunkra már-már unalmas, lapos alföldi tájról, Szentesről. Két óra leforgása után már megpillantottuk az első dombokat, amelyek később egyre magasabbra emelkedtek, ez nem csoda, hiszen a cél Mátraderecske volt. A térség a Mátra és a Bükk hegység ölelésében helyezkedik el, északi része már átnyúlik a Hevesi-dombság területére. A települések kísérője a Tarna-patak. Természetvédelmi ritkaságok sora jelzi a táj gazdag flóráját és faunáját. Pétervására és térségének 14 településén több mint 20 ezer ember él. A legkisebb Kisfüzes alig 200 lakóval, a legnépesebb településen is csupán 3000-en élnek./ Mátraderecskén 2500-an./ Haladjunk tovább a térkép szerint! Parádsasvár közelében - ahol a Parádi-Tarna átfolyik az országút alatt-,a híd mellett körülkerített juhar áll.A ritka természeti kincset 1952-ben fedezte fel Pap József tanár. A faj egyedülálló példánya, mivel nem szaporítható. Levélzete teljesen különbözik az ismert juharlevelektől.Igen jelentős természetvédelmi értéket képvisel. Tovább utazva elértük Parádsasvárt, ahol érdemes megnézni a Károlyi-kastélyt. Az 1881-82-ben épült kastély Ybl Miklós tervei alapján készült. A források szerint a Károlyi család keresztelte a vadászkastélyt Sasvár névre, a település mai elnevezése is ezt őrzi. De még mindig nem volt vége a csodáknak, hiszen az ország ezen részét különösen jó kedvében teremtette a Jóisten. A falu magja, a Tarna-patak völgyében húzódik és földrajzilag hozzátartozik még két kisebb település, az erdők között fekvő Parádfürdő és Parádóhuta. Parád többféle gyógyvízkinccsel rendelkezik, melyek között legismertebb a kénes vegyületet tartalmazó "csevice", és a vastimsós fürdővíz, melyet 1913-tól gyógyászati célokra használnak.1827-29 között nagymérvű építkezés bontakozott ki itt és a kénes forrás környékén. Szállodák sorát emelték, tulajdonképpen ekkor létesült a ma annyira közkedvelt és látogatott, oly sok ember számára gyógyulást nyújtó Parádfürdő. Parádfürdő legnevezetesebb látnivalója a Cifra istálló-Kocsimúzeum, melyet 1880-ban építtetett Ybl Miklós tervei alapján gróf Károlyi György. A Cifra istálló elnevezést díszes külseje és vörös márvánnyal díszített belső kialakítása miatt kapta.Itt nyitották meg 1971-ben a Közlekedési Múzeum Kocsimúzeumát, ahol a kerék feltalálásától kezdve a bognármesterség eszközein át a díszes főúri hintókig számtalan érdekességgel találkozhatunk. Néhány km és elértük úti célunkat Mátraderecskét, ahol a Faház Panzióban volt a szállásunk. Háziasszonyunk Háfra Mihályné Ágika, nagy-nagy szeretettel és kitűnő vacsorával várt bennünket.A hosszú út után senkit sem kellet ringatni, gyorsan álomba szenderültünk, hiszen másnap új és új élmények, csodálatos környezet és egy nagy túra várt ránk. Szombat reggel vendéglátónk, friss disznótorost és kemencében sült, házi magvas barna és foszlós fehér kenyeret tett az asztalra, nem kis örömünkre. A panzió teraszáról kinézve / a Kékessel a háttérben/ , elénk tárul az ófalu, melynek központi része a templom és környéke, sétánk ide vezetett. (folytatjuk) Lantos Hajnalka <<< Vissza