A számok világában |
2003. január 17. |
A kórházban helyezkedett el, öt évig
pénztároskodott. Közben elvégezte a költségvetés
és államháztartási (KÁLÁSZ)-tanfolyamok
különböző fokozatait, majd a könyvelésre
került, dolgozott a bérszámfejtésben is.
'77-ben férjhez ment, rá két évre született
egy kislánya. Nagytőkén, a községi tanácsnál
vállalt munkát, előadó, szerteágazó
feladattal. Mint mondja, hozzátartozott az óvoda,
az iskola és a kultúrház is. Közben elváltak,
s amikor a kislánya az iskolást kort elérte,
tovább nem tudta vállalni a kijárást,
a Kereskedelmi és Hitelbanknál helyezkedett el. A kislányát egyedül nevelő anyuka olyan munkakört
próbált keresni, ahol úgymond, szabadabb mozgása
lehet. Így került '88-ban a Pollák Antal Műszaki
Középiskolába, már gazdaságvezetőként.
Hamar rá kellett jönnie, az sem egy olyan állás,
ahol ledolgozva a maga 8 óráját, utána
hazamehet. - A feladat, amibe csöppentem nem volt könnyű - mondja.
- Ma sem az. Gondokkal tarkított munkát végzek,
hiszen ahol kevés a pénz, ott szinte elkerülhetetlenek
a konfliktusok. Ahogyan az otthoni háztartásban is
megtörténhet. Mindig a maximumot igyekeztem nyújtani.
Szeretem a munkámat. Korántsem egysíkú,
inkább sokrétű színes feladat. Beszámolót,
költségvetést készítünk, közben
könyvelni kell. Telefonálni, hogy beázik a tető,
mint ahogyan az előbb hallhatta. Ha úgy jön ki éppen,
este én zárom az iskola kapuját is. Életem
javarészét a munkának szenteltem. Talán
a bérszámfejtés szimpatikusabb volt. De itt
anyagilag is jobban jártam. Tetszik a munka, nagyon szeretek
a számok világában lenni. Sokat emlegette a lányát, hát rákérdezek.
- Ő is a gimnáziumban érettségizett - meséli.
- Idegenforgalmi technikus vizsgát tett, most a Jászberényi
Tanítóképző Főiskolán tanul. Német
szakos, most harmadéves. Jól tanul, kicsi korától
zenével foglalkozik, brácsázik, zenekarban
játszik, magánéneket is tanult, a Lajtha László
Zeneiskolában. Angol-német nyelvvizsgájával
is szeretne kezdeni valamit. - A kitüntetés indoklásában többek
között ez áll: jelentős részt vállal
a pályázatok sikeressé tételében.
Tudjuk, az iskola élen jár a pályázatok
készítésében. - A kevesebb pénz is arra ösztökélte
az iskolát, hogy minél több pályázatot
nyújtson be. Ezzel próbálunk segíteni
magunkon. Tavaly sok szép pénz nyertünk. Közel
18 millió forintot. Ez és a szakképzési
pénzek segítenek. - Tudni kell pályázatot írni például.
Sokszor azon is sok múlik, hova teszem a pontot vagy a vesszőt.
Előfordul olykor, hogy elfáradok. Most már úgy
érzem, anyagilag is meg vagyunk becsülve. - Aki ennyire a számok világában él,
hogy tud kikapcsolódni? - Szeretek zenét hallgatni, elkísérem a lányomat, színházba is szeretek járni, olvasni. Kertészkedni, kijárok a Nagyhegyre, vannak kisállataim, azokkal foglalkozom. Próbálom magamat hasznosan kikapcsolni. L. J. |