A 2002-es esztendő utolsó heteiben szenzációs eredményt ért el a magyar női vízilabda válogatott. Az ausztráliai Perth-ben megrendezett 13. Világkupán fiaskó nélkül, veretlenül szerezték meg az aranyérmet a magyar lányok, csupán az Egyesült Államok kiválóságai tudtak egyetlen pontocskát rabolni tőlünk. A szentesiek számára az igazi dicsőséget az jelentette, hogy ismét volt Kurca-parti hölgy az aranycsapatban, mégpedig Szremkó Krisztina, aki harmadik alkalommal járt a kenguruk földjén.

- Azt olvastam, hogy a házigazdák után nektek volt a legnagyobb szurkolótáborotok.

- Ez így igaz. Az ottani magyarok időt és pénzt nem kímélve folyamatosan, mérkőzésről mérkőzésre hatalmas zászlókkal felszerelkezve buzdítottak bennünket. Nagyon jól esett, és sokat segített a támogatásuk. Össze se lehet hasonlítani a 2001-es fukuokai VB hangulatát a mostani VK-val, hiszen a japán közönség nem ismerte a sportágat, üres lelátók előtt kellett a döntőben bizonyítanunk. Perth-ben viszont gyakorlatilag végig teltház előtt játszottunk.

- Már az első csoportmeccsen találkoztatok a döntőbeli ellenfeletekkel. A téten kívül mi volt a két Egyesült Államok ellen vívott derbi között a különbség?

- A legszembetűnőbb a helyzetkihasználás volt. A döntetlennel zárult első mérkőzésen rengeteg hibát vétettünk. Megúszásainkat nem tudtuk góllal befejezni, kimaradtak a ziccerek. A fináléban mi is, és a jenkik is a legjobb játékot mutatva küzdöttünk a győzelemért, akciógóljainkra azonban már nem tudtak felelni.

- Sipos Edit, aki itt, Szentesen és a válogatottban is évekig csapattársad volt, lemaradt a déli féltekére repülő gépről. Mellőzésének taktikai okai voltak?

- Részben. Edit ősszel Dunaújvárosban sokat betegeskedett, ez nagyban befolyásolta felkészülését. Másrészt Faragó Tamás, szövetségi kapitányunk két héttel a Világkupa előtt olyan stratégiát dolgozott ki, amiben a centerek semlegesítését nem tipikus védőjátékosokra bízta, mint például az Edit, hanem centerekre, így rám és a Zantleitner Krisztára maradt ez a feladat. Ezzel a taktikával védekezésben és támadásban egyaránt hangsúlyos szerepet kaptunk. Egyébként nem hiszem, hogy tüske maradt volna Editben. Ő is, mint más itthon hagyott csapattársunk már a repülőtéren gratuláltak az aranyéremhez.

- Milyen volt a szentesi fogadtatás?

- Rengetegen gratuláltak. Az önkormányzat sportbizottsága külön jutalmazta a teljesítményemet.

- Napokon belül indul a női bajnokság, aztán Magyar Kupa, februárban LEN Kupa selejtező Németországban. Nincs sok idő pihenésre, ünneplésre.

- Mókuskerék, de szeretem csinálni. A bajnokságban a Vasas ellen kell mindent bevetnünk, hiszen velük szemben van reális esélyünk a győzelemre. A kupákban sok múlik a szerencsén, a pillanatnyi formán. Ettől független mindent elkövetünk, hogy ezzel a nagyon fiatal és tehetséges gárdával minél tovább meneteljünk.

- Már mindent megnyertél, amit egy sportoló megnyerhet, csupán az olimpia maradt ki az életedből.

- Egy évet még várnunk kell, hogy egyáltalán a kijutásért játszhassunk, de Athén mindannyiunk álma.

Bíró Dániel

<<< Vissza