<<< Vissza

Fordított

Szentesi Élet FordítottÍgéretek mezején
Vegyes fanyarúság

2002. december 20.

 

A volt megyeháza épületére több neves politikus tett ígéretet. Mármint hogy azt majdan (nyertes pályázat útján) Szentes felújíthatja magának. Mint például választási kampánya során Medgyessy Péter, akiből, mint tudjuk miniszterelnököt faragott az MSZP-SZDSZ-kormánykoalíció.

Szili Katalin már a Parlament elnökeként tett szép ígéretet az emlékezetes téravató ünnepség alkalmával "Magyarország Mózesének" szobra előtt mondott beszédében - miközben az omladozó épületre mutatott -, két választás között a Kossuth téren.

Na már most a városházi szakemberek szerint az egésznek egyetlenegy nagy tanulsága van. Inkább kicsi, de több is, ám a legnagyobb így hangzik: ami késik, az nem múlik. Drága jó Gizi néni, aki soha nem tett a volt megyeháza épületére fogadalmat, most azt mondja: legyen igazatok, emberek!

Baj van, hazám!
(Monodráma)
Idő: december (és év) vége, január eleje.
Helyszín: Magyarország.
Tiborc, a nép(fia): Nagy baj van hazám! Üres a bugyellárisom.

Városi Mikulás
A Mikulás mellett létezik egy másik nagyszakállú, akit a nép városi Mikulásnak nevezett el. Ő az, aki ilyentájt év végén megtölti feneketlen puttonyát. Nem oszt csokoládét, játékot, egyéb kedves ajándékot a gyerekeknek, mint minden más rendes Télapó. Nem. Ő a zsebünkben turkál. Adót, díjakat, árakat emel. Azt mondják, a Nagy Testvér, az állam kényszeríti erre. Már tudjuk, ijesztgetnek bennünket, lesz folytatása is a dolgoknak. A kereskedelmi adók eme sületlen süketeléséről jut eszembe: Big Brother, máris elegünk van belőled!

A Kossuth utcán
Nem tudom, Önök hogy vannak vele, de szám szerint nem tudok eligazodni a Kossuth utcán. Mondjuk, a posta épületétől a Mátyás király utcáig. A minap is megállít a tanácstalan polgár, és a 28-as számú ház után érdeklődik. Na már most vidéki betolakodóként ez idáig azt hittem, csak nekem okozhat problémát az ilyetén kérdésre történő válaszadás. Utóbb, mint kiderült, a tősgyökeres városlakó sem áll különbül a számokkal. Nem egy szentesi emberrel beszélgettem az esetről, akik beismerték, bizony ők sem tudtak volna segíteni a kérdezőnek. Ugyanis, ha nyitott szemmel végigjárjuk a területet, hamar rájövünk, hogy a már említett utcarészen csak elvétve találhatunk számozást egy-egy épületen.
Mit mondana Madách, ha ma élne? Ember, küzdj, és ... igazodj el (valahogy)!


<<< Vissza