Az újság legutóbbi számában, hasonló címmel megjelent íráshoz fűznék néhány gondolatot. A cikk írója is egy már megjelent véleményre reagált. Én nem elsősorban valakinek a védelmében tartom szükségesnek leírni - jobbító szándékkal - mondandóm, hanem a helyi sportéletben jelen lévő, de ki nem mondott problémák egy részének feloldása miatt. A sportegyesületek valósághű megítélésének, a valódi sportteljesítmények érdekében szólok. A cikk írója sárdobálásnak nevezi, hogy a vízilabda jelenlegi helyzetét egy újságíró (lehet, hogy társak?) nyűglődésnek nevezi. Azt ugyan maga is elismeri, hogy "nem úgy megy a szekér", "valóban nem tűnik rózsásnak a helyzet". Magam is úgy tapasztaltam, hogy akár a férfi, akár a női, akár az utánpótláscsapatok esetenként már-már "megalázó" vereséget szenvedtek. Ez tény, de ezért valóban nem kell temetni őket. Aki ismeri a sport törvényszerűségeit, egy igazi sportoló, sportvezető lelkét, az tudja, hogy egy sportkarrier hullámhegyekből és hullámvölgyekből áll. Sőt, aki ismeri a szentesi vízilabda történetét, az tudja, hogy még a "padlóról" is képesek voltak felállni. A '60-as évek közepén Dr. Rébeli Sz. József vezetésével majdnem a nulláról kezdődött az a folyamat, amely most itt tart. De ők is úgy tudtak előrelépni, reális célokat kitűzni, hogy a valóságnak megfelelően értékelték a saját és a környezetük lehetőségeit, feltételeit, eredményeit. A helyzet közel sem ennyire rossz, de erre van most is szükség! Ez nem azt jelenti, hogy bármilyen eddigi és jelenlegi sikert bárki is megkérdőjelez, de a higgadt, körültekintő önértékelést nem nyomhatja háttérbe a fanatikus hit. Nem mások hátán kell feljebb kúszni. Úgy gondolom, hogy az igazi, a vízilabdáért rajongó sportemberek ezt nem is így gondolják. És ha egyszer gyengébben megy - a sportban ez előfordul -, nem a "kritikust" kell hibáztatni. Kozák úr! Az, hogy Szentes Nemzeti Sportváros - remélem mások és Ön is így gondolják - nemcsak a vízilabda érdeme. Már a cím elnyerése idején is voltak más sportágakban szentesi világ-és Európa bajnokok. A tömegsport és a diáksport akkor még tömegesebb és talán még színvonalasabb volt. Az Ő tevékenységüket sem szabad elfelejteni. Valószínű, az elismerésben Ők is benne voltak. Egyébként, helyhiány miatt csak annyit: ma sem csak a vízilabda hozza városunknak a hírnevet! És még egy dolog: jól érzékeli, valóban nagy az újságíró felelőssége. Ezzel kapcsolatban fogadja meg a saját tanácsát! Kárpáti Lajos (egy olvasó)

<<< Vissza