Csiszár György fuvola- és Lakatos Béla zongorajátéka csendült fel a Kossuth téri galériában, egyrészt a szép számban megjelent közönség, másrészt Arató János festőművész tiszteletére. Ami a Koszta József Múzeum igazgatóját, Szabó János Józsefet is meghatotta, mindez hallhatóan köszöntő szavaiból is kitetszett. Elöljáróban elmondta, hogy amikor fölmerült, hogy Arató János festőművésznek kiállítást kéne rendezni, egy kicsit elgondolkodtak a dolgon, hiszen a múzeum épületében nem találhattak ekkora szabad teret. Azután sietett segítségükre a galéria. (Az igazgató megköszönte a gesztust a Szentesi Művelődési Központ dolgozóinak.) Dr. Szincsák János építészmérnök, egyetemi docens megnyitó beszédében megemlékezett egykori tanáráról, kollégájáról, főnökéről. Elmondta, a város nemcsak Koszta Józsefet, Katona Kiss Ferencet, Drahos Istvánt (és még lehetne sorolni) adta az országnak, a világnak, köztük Arató Jánost is. Utóbbit adta az ifjúságnak, a műegyetemnek, építészmérnököknek, a festészetnek. A festő Arató János varázsa nem más, mint ennek az alföldi tájnak a varázsa. Ami meghatározta az életét - szólt az építészmérnök, majd így folytatta: - Műveit hatalmas nyugalom, kiegyensúlyozottság jellemzi. Kitetszik belőlük valami bajusz alatti mosoly. Arató János ilyen ember volt. Olyan vezető, akinek hiába állt rendelkezésére a nagy irodája, az asztal sarkán el tudta intézni a tanszék ügyeit. Forrongó világban éltünk, rengeteg dolga volt, mégis. Nem az a tanár volt, aki magyaráz, hanem kivette a gyerek kezéből a ceruzát, leült, és megmutatta azt, amit éppen tanultak. Udvarias, emberséges, végtelenül szerény, kedves, mosolygó ember. Alkotóként, tanárként nagy űrt hagyott maga után. Most, hogy elővarázsolták nekünk az embert, ismerjük meg annak festői világát is. Dr. Dömötör János művészettörténész azzal kezdte ajánló mondatait, hogy a mostani posztumusz kiállítás tulajdonképpen Arató János első önálló bemutatkozása szülővárosában. Elmondhatjuk, hazatért Szentesre - jelentette ki. A továbbiakban szólt arról, hogy művészetének főbb jellemzője a tájszeretet, a humanizmus és a széles ívűen értelmezett realista látás- és megjelenítési mód. A látott világból indul ugyan ki, de nem másolja azt, hanem sajátosan, harmonikus egyéniségének megfelelően átírja, újjáteremti a vizuális élményt. Ez az egységes magatartás áttekinthetően, bizonyos értelemben a helyszínek, más értelemben a művészi fejlődés szempontjából három részre tagozódik. A három nagy fejezet részben Szentendréhez, másrészt a Balatonhoz és Nagymaroshoz kötődik. Megjelenítési módjukban is eltérnek. - Humanizmusából fakadóan természetszerűen kapott helyet alkotói világában az ember. Portréi jórészét családtagjairól készítette, azokról, akiket jól ismert. Önarcképét a szerénység jellemzi, ahol lényegében a háttér a fontos. Nemcsak akvarellel, olajjal, rézkarccal is dolgozott. Széles ívű, több műfajban is tevékenykedő, sajátos karakteres művész, aki szerette a szépet és úgy hitte, és jogosan hitte, vannak művészetszerető emberek, akik éhesek a szépre. Sohasem feledve, hogy a művek címzettje elsősorban a közönség. A végén Szabó János József igazgató kultúrtörténeti eseményről is beszámolhatott. Bejelentette ugyanis, hogy a művész özvegye, Arató Jánosné született Szabó Olga és leánya Szimlerné Arató Katalin arra az elhatározásra jutott, hogy férje, illetve édesapja 33 festményét, grafikáját a Koszta József Múzeumnak adományozzák. Teszik ezt abban a reményben, hogy a volt megyeháza jövőbeni múzeumi hasznosításakor állandó kiállításban válhatnak majd közkinccsé Szentes szülöttének alkotásai. A mostani tárlat december 21-éig, keddtől péntekig 10-13 és 15-18, szombaton délelőtt 9-13 óráig tekinthető meg a Kossuth téri galériában. (lovas)

<<< Vissza