Tartalom

 

 

Ének-zene tagozat az iskolában

 



Az iskola épülete a 60-as években 

E falak között már az 1957-es tanévtõl kezdõdõen Kodály-módszerrel emelt szintû ének-zene oktatás folyik, melynek pozitív hatása mérhetõ az iskolai elõmenetelünkön is.

''Ez az iskola nem zeneiskolának készült, iskola, amely szervesen beépíti a zenét az általános emberi mûveltségbe. Mindent tanítanak itt, sõt egyes dolgokat jobban, mint másutt. Itt megtanítják arra a tanulókat, hogy aki zenével indul az életbe, az evvel bearanyozza minden késõbbi tevékenységét. Az életnek olyan kincsét kapja ezzel, amely átsegíti sok bajon. A zene táplálék, vigasztaló elixír. A zene az élet szépségét, s ami benne érték, azt mind meghatványozza.''

/Kodály Zoltán/



Kodály Zoltán munka közben

Az elsõ évek szervezési gondjai után a sikeres szereplések következtek. 1964-tõl minden tanévet hangversennyel zárunk, melyek közkedvelt és igen látogatott rendezvényei iskolánknak. A 70-es években több alkalommal készült iskolánk kórusával rádiófelvétel, sõt két hanglemezfelvétel is õrzi az akkori gyerekek hangját.

A kórus hangját többek között az SLPX 11895 sz. hanglemez is őrzi. Erről  szól most Balázs Árpád szentesi születésű Erkel-díjas zeneszerző Tavaszlesen című gyermekkantátájának III. tétele (Mackóébresztő). Vezényel: Rózsáné Dömsödi Anna, zongorán közreműködik: Szabóky Márta.

Lejátszás
 



A Lajtha László Zeneiskolába járunk hangszeres oktatásra.

A magas színvonalú képzés tanulmányozására négy alkalommal jártak nálunk japán pedagógusok, de megfordultak a környezõ országok nevelõi is. Számos hangversenyen mutattuk be tudásunkat itthon és külföldön egyaránt. Sok-sok barátság, kapcsolat szövõdött az elmúlt évek, évtizedek alatt, melyeket levelek, fotók õriznek. Az osztálytalálkozók kedves témái a kórusszereplések felelevenítése.
 




A Kicsinyek kórusát Takács Pálné vezeti
hosszú évek óta.


A nagyok élén
Kocsis Györgyi tanárnő áll.

 


Iskolánkban két kórus mûködik: A kicsikét Takács Pálné tanárnõ vezeti, és az év végi minõsítõ hangversenyeken rendszeresen elhozzák a legmagasabb elismerés-fokozatot, az aranyminõsítést. A felsõ tagozatos gyerekek kórusát Kocsis Györgyi tanárnõ és Nagy János igazgató úr vezették. Jelenleg Nagy János a kórus karnagya. Az õ szerepléseiket is legtöbbször az aranyminõsítés fémjelzi. 1995-ben megkapták a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetségétõl "AZ ÉV KÓRUSA" címet.

A hazai szerepléseken kívül több alkalommal léptek fel külföldön a gyerekek. Az első jelentősebb bemutatkozást az 1991-ben megrendezett celjei koncert jelentette, melyet több hangverseny követett. 1994 őszén a bückeburgi zeneiskola "Schamburger Marchensanger" ifjúsági kórusa szerepelt az iskola vendégeként Szentesen és Csongrádon. Pár hónappal később iskolánk tanulóival gördült ki egy busz, ezúttal az úticél Sankt Augustin volt, ahol májusban a magyar kulturális napok zenei rendezvényein magyar zeneszerzők műveit mutatta be a kórus. A következő tanévet németországi fesztiválszerepléssel kezdték, ezt követően Bückeburgban önálló hangversenyt adtak, majd Wolfenbüttelben az "EUROTREFF 95" fesztiválon énekeltek nagy sikerrel.

 



"AZ ÉV KÓRUSA"  /DÍSZOKLEVÉL/ 

 




Buckeburgi gyerekek szereplése
a Tóth József Színházteremben 


Műsorfüzet: Sankt Augustin 

A zenei élet egyik mérföldköve volt az a 2000-ben bemutatott gyermekopera (Bresgen: Aranyszív), melyet a millenniumi év alkalmából mutattunk be. Ekkor nemcsak az ének-zenés osztályok szerepeltek, hanem az iskola valamennyi tanulója kapott olyan feladatot, mellyel sikeresen megbirkózhatott. Voltak, akik a díszletek elkészítésében jeleskedtek, de sokan a tánctudásuknak vették hasznát, esetleg a jelmeztervezésbõl vették ki részüket.



Bresgen: Aranyszív. A gyermekopera szereposztása

 


Bresgen: Aranyszív. Kezdődik a mese...


Jelenet az előadásból


Finálé


Lejátszás
A Finále hallható  Bresgen: Aranyszív című gyermekoperájából.
A felvétel 2000. május 6-án készült a szentesi Tóth József Színházteremben.

 

Oldal elejére