|
Építésügyi hatósági engedélyezés |
|||||
|
Az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységek (1) A következő építési tevékenységek csak építési engedély alapján végezhetőek:
a) építmény építése, bővítése, elmozdítása, kivéve: aa) a háztartási szilárd hulladékgyűjtőt, -tárolót, ab) a kerti építményt (pl. hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, kerti napkollektor, épített tűzrakóhely, lugas stb.), ac) a 10,0 m3-nél kisebb víz- és fürdőmedencét, ad) a legfeljebb 6,0 m magas (építményen elhelyezve 3,0 m magas) szélkereket, ae) a zászlórudat, af) a kerti szabadlépcsőt (tereplépcsőt), ag) a háztartási célú kemencét, húsfüstölőt, zöldségvermet, ah) az állatkifutót, komposztálót, 3,0 m2 nettó alapterületnél nem nagyobb állattartási épületet és árnyékszéket, ai) a síremléket, urnasírt, aj) az 1,0 m-nél alacsonyabb támfalat, ak) a telek oldal és hátsó telekhatárain a kerítést, al) a zárt, állandó jellegű kiállítási célú területen belül a nettó 20 m2 össz-szintterületet nem meghaladó, legfeljebb 30 napig fennálló kiállítási építményt, am) az antennákhoz, antennatartó szerkezetekhez csatlakozó műtárgyakat (ha építésük építmény tartószerkezetének megerősítését nem igényli);
b) az a) pont szerint építési engedélyhez kötött építmény olyan felújítása, helyreállítása, átalakítása vagy korszerűsítése, amely a teherhordó szerkezetét érinti, a homlokzat jellegét (megjelenését) – annak szerkezetével együtt - megváltoztatja, illetőleg az építményben lévő önálló rendeltetési egységek számának, rendeltetésének megváltoztatásával jár;
c) építményen: ca) portál (üzlethomlokzat), cb) 1,0 m2 felületet meghaladó kirakatszekrény, cc) 1,0 m-t meghaladó kiugrású védőtető, előtető és kinyitott állapotban e méretet elérő üzleti ernyőszerkezet, továbbá építményen, illetve attól különállóan mind építési telken, mind közterületen: cd) 1,0 m2-nél nagyobb felületű hirdetési és reklámcélú építmény, reklámszerkezet és reklám-, cég- vagy címtábla, ce) fényreklám, építése, elhelyezése, átalakítása és bővítése;
d) polgári lőtér létesítése;
e) közterületen az a) pontban foglaltakon túlmenően: ea) park, sportpálya, játszótér létesítése, eb) szobor elhelyezése, ec) bármilyen kerítés létesítése;
f) a telek természetes terepszintjének tartós, végleges jellegű megváltoztatása a telekhatárok melletti 3,0 m széles sávon belül, valamint a telek egyéb részein 1,0 m-t meghaladóan;
g) felvonó, mozgólépcső és mozgójárda építése, áthelyezése vagy a külön jogszabályban meghatározott főbb műszaki adatok megváltoztatásával járó átalakítása;
h) építmény homlokzatán a mesterséges szellőztetés és az égéstermék kivezetés berendezéseinek, szerelvényeinek elhelyezése;
i) jogszabállyal védetté nyilvánított építmény felületképzésének átalakítása, felújítása, színezése, a homlokzatára szerelt vezetékek, illetve a homlokzatán, födémén, tetőzetén antenna, antennatartó szerkezet, műtárgy létesítése;
j) az alábbi távközlési építmények építése, ha azok elhelyezése az építmény tartószerkezetének megerősítését igényli, vagy ha azok bármely mérete: ja) antenna esetében a 4,0 m-t, jb) műtárgynak minősülő antennatartó szerkezet esetében a 6,0 m-t meghaladja;
k) az olyan egyéb építési munkák, amelyeket önkormányzati rendelet építési engedélyhez kötött.
(2) Csak bontási engedély alapján végezhető a) védett területen minden építmény, b) egyéb területen a 200 lm3-nél nagyobb térfogatú, vagy a terepcsatlakozástól 10 m-nél magasabb építmény, c) a lakás céljára szolgáló építmény, d) az épület alatti vagy attól különálló polgári védelmi építmény (óvóhely), illetőleg e) az 1,0 m-nél magasabb támfal lebontása, továbbá f) közterületről nyíló vagy az alatt lévő minden pince, g) egyéb telek területe alatt a 10 m2 -t meghaladó pince megszüntetése (elbontása vagy tömedékelése).
(3) Bejelentési kötelezettség alapján végezhető az e rendelet hatálya alá tartozó távközlési építmény bontása.
(4) Az (1) bekezdésben kivételként felsoroltak, valamint a (2) bekezdésben nem említett építési, illetőleg bontási munkák építésügyi hatósági engedély nélkül végezhetők.
Az építésügyi hatósági engedélyek fajtái - rendeltetés megváltoztatására irányuló engedély.
Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem Az engedély iránti kérelmet az ügyfél vagy törvényes képviselője, illetve meghatalmazottja (a továbbiakban: építtető) írásban a C .3743-3/b. számú nyomtatványon terjesztheti elő, mely bármely nyomtatványboltban beszerezhető.
A kérelemnek tartalmaznia kell: a) az építtető nevét, címét és aláírását, b) a kérelemmel érintett ingatlan címét és helyrajzi számát, c) a kérelem tárgyát, annak rövid leírásával, d) a mellékletek felsorolását, e) az adott kérelemmel összefüggő megelőző építésügyi hatósági eljárásokra való hivatkozást, f) építészeti-műszaki tervdokumentáció benyújtásának kötelezettsége esetén a készítésében közreműködő tervező(k) nevét, címét, tervezői jogosultságuk megjelölését, g) a külön jogszabályban meghatározott értékű illetékbélyeget, illetve az e rendelet hatálya alá tartozó távközlési építmények építésügyi hatósági engedélyezése esetében a rendelet 4. számú mellékletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló bizonylatot. Az építésügyi hatóság vizsgálja, hogy a kérelem és mellékletei megfelelnek-e a rendeletben előírtaknak. Ezek hiányában az építtetőt 8 napon belül - határidő kitűzésével - hiánypótlásra hívja fel. Az építésügyi hatóság köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállás tisztázásának keretében az engedély megadásához szükséges feltételek fennállását a helyszínen ellenőrizni.
Az eljárás jogi alapja: 45/1997.(XII.29.) KTM. rendelet az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről, 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról. 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK). az 1999. évi CXV. törvénnyel módosított 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről
Az építésügyi hatósági jogkört első fokon a jegyző megbízásából a Műszaki Osztály látja el. A kiemelt építésügyi hatósági ügyekben (elvi építési, az építési, a bontási, a használatbavételi és fennmaradási engedélyezési, továbbá az azokkal összefüggésben keletkezett ellenőrzési és kötelezési ügyekben) a 69/2003. (V.15.) Korm. sz. rendelettel módosított 220/1997. (XII.5.) Korm sz. rendelet alapján, Szentes városon kívül az alábbi településeken is: - Árpádhalom - Derekegyház - Eperjes - Fábiánsebestyén - Nagytőke - Szegvár
Törvény által előírt ügyintézési határidő: 60 nap
Az ügyintézés helye: 6600 Szentes, Kossuth tér 6., Műszaki Osztály em.: 226. számú szoba
Ügyintézők: Csányiné Lakatos Gabriella 63/510-373 Bige Csaba 226/4. szoba 63/510-353 Czirok Jánosné 63/510-352 czirokne@szentes.hu Lajos István 63/510-355 lajos@szentes.hu
Ügyfélfogadási idő: hétfő és csütörtök 8.00 – 16.00-ig
Az építéshatósági eljárás illetéke 1. Az építésügyi hatóságnál indított eljárás, ha ez a) elvi telekalakítási, telekalakítási engedélyre irányul, telkenként 5000 forint, b) bármely egyéb elvi építésügyi hatósági engedélyre irányul, 15 000 forint, c) új lakóépület, valamint a rendeltetésszerű használatával összefüggő rendeltetésű új építmény építésére, illetőleg meglévő ilyen építmény bővítésére vonatkozó engedélyre irányul, önálló rendeltetési egységenként 10 000 forint, d) egyéb rendeltetésű építmény építésére vonatkozó engedélyre irányul - önálló rendeltetési egységenként 250 m2 hasznos alapterületig 15 000 forint, - a 250 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű rendeltetési egységenként 50 000 forint, e) műtárgy építésére, valamint egyéb építési tevékenységre vonatkozó engedélyre irányul, 10 000 forint, f) meglévő építmény átalakítására, felújítására, helyreállítására, korszerűsítésére, lebontására, elmozdítására, továbbá - a c) pontban foglaltak kivételével - bővítésére vonatkozó engedélyre irányul, 10 000 forint, g) felvonó, mozgólépcső és mozgójárda építésére vonatkozó engedélyre irányul, 15 000 forint, h) módosított építésügyi hatósági engedélyre, illetőleg az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldás engedélyére irányul, 10 000 forint illeték alá esik.
2. Bármely fennmaradási engedély iránti kérelem illetékére az 1. c)-g) pontban foglaltak az irányadók.
3. Ha az építésügyi hatósági eljárás bármely használatbavételi engedélyre irányul, a kérelmen - önálló rendeltetési egységenként - 10 000 forint illetéket, azokban az esetekben pedig, ahol - külön jogszabály értelmében - a használatbavételt csupán be kell jelenteni az építésügyi hatósághoz, 2000 forint illetéket kell a bejelentésen leróni.
4. A rendeltetés megváltoztatására irányuló engedély - önálló rendeltetési egységenként - 10 000 forint illeték alá esik. Ha azonban a rendeltetés megváltoztatása építési engedélyköteles munkával jár együtt, az illetékre az 1. c) és d) pontban foglaltak az irányadók.
5. Az 1-4. pont alá nem eső elsőfokú építésügyi hatósági eljárásért (pl. bármely építésügyi hatósági engedély érvényének meghosszabbítása), továbbá az építésrendészeti hatósági intézkedés kéréséért 10 000 forint, az építésügyi hatósági eljárásban igénybe vehető valamennyi fellebbezésért 20 000 forint illetéket kell fizetni.
A kérelemhez
szükséges illetékbélyeg megvásárolható a Postahivatalban és
|
|
||||
|
|
Ugrás a következő oldalra |
||||
|
MŰSZAKI Osztály |
Elvi építési engedélyezési eljárás |
||||
