Miken kacagtak dédapáink?

A XIX. század humora – Válogatás régi szentesi újságokból

A szellemes Dumas

A francia szellem matadorja előtt nemrég egy fiatal férjes asszony keserűen panaszkodott, hogy nincsenek gyermekei.
– Ah, valahányszor gyermekkel megáldott nőket látok, nem tudok nyugodni. Nekem, aki csakis a gyermekeimért élnék, nincsen egy sem. Szeretném tudni, hogyan jutnak ők hozzá, s naponkint kérem az Istent, áldjon meg gyermekekkel.
– Csakhogy ők másképpen teszik ám – jegyzi meg a hírneves író.
– Hogyan?
– Az nagyon egyszerű. Ők nem az Istentől, hanem az emberektől kérik.

Félreértette

Úrnő (az új cselédhez): Anna, én ma este színházba megyek, és valószínűleg csak későn jövök haza.
Anna: Oh, kérem nagyságos asszonyom, előttem sohase mentegesse magát.

Modern gyermek

Ügyvéd: Te Liza! Ha te velem még egyszer feleselsz, lenyúzom a bőrödet!
Liza: Ugyan hogy mondhatsz már ilyet papa? Hiszen én nem vagyok a kliensed.

Furcsa kérdés

– Miért teremtette az Úristen előbb a férfit (Ádámot) és csak azután a nőt (Évát)?
– Azért, mert már az Úr is fontolóra vette, hogy a nőkkel nem jó – kezdeni.

Paradicsom

X. úr dicsekedve beszéli barátjának, hogy az ő háza valóságos paradicsom.
– Hogyhogy?
– Az én nevem Ádám, a feleségemé Éva; az anyósom pedig a – kígyó.

Paraszt-humor

Egy alföldi városkában a minap egy paraszt állított be a legelegánsabb kalapüzletbe. Hosszú keresgélés után talált egy kedvére valót, s megkérdezte, hogy mi az ára?
– Hét forint, – felelte az elárusító kisasszony.
– Hm, nem rossz, – mondá a paraszt. – De hol vannak a lyukak a kalapról?
– Miféle lyukak? – kérdé a kisasszony.
– Hát azok, amelyeken az a szamár kidughatja a füleit, aki ezért a kalapért 7 forintot ad…

Félreértés

Grófnő: És vannak önnek rokonai?
Úr: Igenis grófnő, Moson- és Sopron megyében.
Grófnő: Ah, oh! Mosónő Sopron megyében?!

Bizonyítvány

Két poroszlót kiküldtek, hogy egy csalót fogjanak el, ez azonban látta őket közeledni. Bezárta tehát az ajtaját, s ablakából szidalmakkal halmozta el a poroszlókat, kik erről a következő írásbeli jelentést szerkesztették: „N. N. ablakából szidalmazott bennünket, és azt mondá: semmirekellők, gazemberek és szamarak vagyunk, mit is ezennel és az igazsághoz híven igazolunk.

Gusztus

– Mi a te legkedvesebb ételed?
– Kacsapecsenye ugorkával.
– Persze, hiszen ezt mindjárt tudhattam volna.
– Hogyhogy?
– No, mert hírlapíró vagy, hát egyformán szereted a kacsát is, meg az ugorkát is.

Vasúton

Kocsivezető: Óvatosan tessék fölszállni kisasszonyka.
Leány: Kisasszonyka? Kikérem magamnak, én már tizennégy éves vagyok!
Kocsivezető: No, akkor siess lelkem, mert nem érünk rá, hogy egy gyerek miatt várakozzunk.

Talány

Hogyan lehet e három szót négy betűvel leírni: nő, bor, dal?
Megfejtés: Pénz!

Vadak között

Hittérítő (a törzsfőnökhöz): Ismerte-e a hivatali elődömet, aki itt halt meg?
Főnök: Hogy ismertem-e? Ettem is belőle!

A különbség

– Mi különbség van egy orvos és egy ügyvéd között?
– Az orvosnál behunyja az ember a szemét, az ügyvédnél pedig tágra nyitja.

Józan okoskodás

Bemegy a paraszt a gyógyszertárba, és azt kérdezi, melyik a gyógyszerész?
– Én vagyok az, – mondja a gyógyszerész, egy sovány, töpörödött alak.
– No, akkor az Isten áldja meg! – köszönti őt a kifelé törekvő paraszt.
– No, no, mit akar, ha engem keres?
– Orvosságot akartam venni, de ha orvosságot árulna az úr, akkor maga sem volna olyan girhes, mint amilyen.

A csoze.

A szentesi kir. járásbíróság az iránt kereste meg a rendőrkapitányságot, mint városi hatóságot, hogy adna hivatalos véleményt arról, miszerint: Szentesen képez-e sértő kifejezést ez a szó, hogy csoze? Bármi is lesz erről a rendőrség véleménye, egy bizonyos, és ez az, hogy: Szentesen senki sem veszi szívesen azt, ha azt mondja valaki felőle, hogy csoze.

"Hát a fiú hol maradt?"

Az egyszeri pap meg akarta tanítani a czigányt a szentháromságra. De hasztalan mondta el neki százszor egymás után: "Atya, Fiú és Szentlélek"; a czigány, mikor a leczkét kérdezték tőle, hol az Atyát, hol a Fiút, hol a Szentlelket kihagyta a felelétből. Végre a pap azt igérte a czigánynak, hogy egy malaczot ad neki, ha másnapra megtanulja a leczkét. A more persze hogy megerőltette a buksi fejét, s másnap ragyogó arczczal ment a paphoz, s elhívta magával a rajkót is, aki a zsákot vitte a – malacz számára. "No czigany – kérdezte tőle a pap – hát tudod már a szentháromságot?" "Tudom szent atyám" – felelte mohón a czigány, s nagy buzgalommal nyomban el is reczitálta: "Atya és Szentlélek." "Hát a Fiú hol maradt?" – kérdezte tőle a pap. "Odakint tartja a zsákot!" – válaszolt rá a czigány.

Enyhítő körülmény.

Rendőrtiszt: Miért kószált maga tegnap egész éjjel? Vádlott: Nem mertem hazamenni. Rendőrtiszt: Nem mert hazamenni? Furcsa! Nős maga? Vádlott: Az vagyok, ténsuram. Azt hiszem, a tekintetes úr is tudja, mit jelent az? Rendőrtiszt: Elmehet!

A sok jó.

Hogy hajdan milyen szép virágosan kívánták el az újesztendőt, mutatja ez a levél: "Kedves Urambátyám! Isten jóvoltából kívánom én kegyelmednek, hogy minek utána e mai arannyal foltozott, bársonnyal behúzott, ezüst patkószeggel kivert napra épkézláb fel hagyta kegyelmedet virradni a menynyei fölség; tegye azt, hogy annyi áldással öntse kegyelmedet nyakon, amennyi hajszála vagyon, – s ahányan csak vannak a mennyei cselédségből, egyéb dolguk ne legyen, mint hogy kegyelmed útjából söprögessék a földi gondokat, hogy boldogságának aranysarkantyús csizmái a bajok pocsétájában be ne sárosodjanak, – jókedvének kulacsa mindig tele legyen piros egri borral, s valahányszor egyet iszik belőle, mindannyiszor proszitot kiáltson valamennyi selyem bocskorban járó angyali nemzetség. S ha netalán csúz vagy hideglelés, köszvény, guta, vagy más nem szeretném vendég kerülgetné úri személye táját; két-két paradicsombeli hajdú álljon ott kétfelől mogyorófa pálcával, s kergesse azokat ahonnan eljöttek, – magát pedig úgy mártogassa minden boldogságban, mint Fáraó népét a Vörös tengerben; s ha pedig végtére eljő az a kegyetlen kaszás, aki minden embert szénának néz, s lekaszálja kegyelmedet; ne hagyják ama mennyei szekeresek sokáig forspont után járni kegyelmed lelkét, hanem jöjjenek hamar érte hat másvilági lóval, s úgy vigyék be nagy trombitaszóval ama mennyei pitvarba, ahol Ábrahám, Izsák és a többi zsidó patriarchák harmincháromezer vörös nadrágos cigány égberepült hegedűszója mellett járják a kállai kettőst."

Közreadja:
Labádi Lajos