Módosították a helyi rendeletet

Lakásfenntartási- és közgyógyellátási támogatás

A jogalkotásról szóló törvény értelmében minden önkormányzatnak felül kell vizsgálnia helyi rendeletét. A képviselő-testület szeptemberi ülésén szociális rendeletének felülvizsgálatával tett eleget a felhívásnak. Miért is? Lencséné Szalontai Máriától, a szociálpolitikai osztály vezetőjétől megtudtuk, egy új jogalkotásról szóló törvény szerint teljesen más struktúrában kell felépíteni a rendeleteket, nem tartalmazhatják azokat a jogszabályi idézeteket, amelyeket magasabb jogszabályok, végrehajtásról szóló rendeletek meghatároznak. – Ezek kerültek ki a helyi rendeletünkből, olyan pontokban, amit úgy ítélt meg a kormányhivatal, hogy túlságosan is leszabályozottak – jelentette ki az osztályvezető.

Érdemi módosítást jelent a helyi rendeletben a lakásfenntartási támogatásra vonatkozó rész, valamint a testület ülésén dr. Chomiak Wal-demárnak, az egészségügyi bizottság elnökének a köz-gyógyellátás területén tett javaslata.

– A lakásfenntartási támogatás esetében törvényi szabályozás miatt kellett szeptember 1-jétől módosítani a helyi rendeletet, hiszen szeptember 1-jétől az a bizonyos régi áfás-támogatás épült be a lakásfenntartási támogatásba. Teljesen más szabályokat hozott, és a tapasztalataink is azt mutatják, hogy az emberek nem igazán elégedettek az új szabályozással, mivel sokkal kevesebb pénzt tudnak a támogatás kapcsán kapni. Ezért gondolkodtunk azon, mi legyen az, amivel még segíteni tud a helyi rendelet. Két lehetőség közül lehetett választani, vagy a régi rendszer szerint bekérjük a rezsiszámlákat, és ha azok elérik az összjövedelmük 30 százalékát, akkor kaphatnak támogatást, vagy megemeljük egy kicsit azt a jövedelemhatárt, amit egyébként a szociális törvény szabályoz, hogy mennyi lehet a legalacsonyabb, és akkor azok az egyszemélyes idős háztartások is talán jobban belekerülhetnek ebbe a támogatásba.

A képviselők ez utóbbit választották. Lényege: alapesetben az új szabályzás szerint lakásfenntartási támogatást az kaphat, akinek a családjában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelme nem haladja meg a 71.250 forintot, ezt emelték meg a képviselők 20 százalékkal.

– Hasonló méretű emelést javasolt dr. Chomiak Waldemar is a közgyógyellátás esetében, melyet szintén elfogadott a testület.

– Ott már többféle pont van, benne egy úgynevezett kivételes méltányosság, ahol megemeltük az összeghatárt. Konkrétan: eddig a nyugdíjminimum 220 százalékáig lehetett kapni közgyógyel-látást, ez most egyedülálló rászorulóknál fölemelkedett 230 százalékra. Családok esetében a 170 százalék emelkedett 180 százalékra. És hogy még biztosabb legyen a támogatás, a gyógyszerköltség eddig 25 százalékban volt meghatározva, mindig a nyugdíjminimum bizonyos százalékáról beszélek, itt lejjebb vitte a testület 20 százalékra. Azt gondoljuk, hogy így többen beleférnek majd a közgyógyellátás területébe, bár nem tőlünk függ a gyógyszerköltség megállapítása.

– Hogyan működött ez a régi rendszerben?

– A háziorvos felírta a receptet, s a gyógyszer tényleges ára alapján állapították meg a gyógyszerköltséget. Ez ma már másképp működik, hiszen el kell küldenünk a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárhoz, és ők határozzák meg, hogy annak a gyógyszernek a legolcsóbb változata vajon mennyibe kerülhet. Így maximum 12 ezer forint lehet az a költség, amit a rászoruló számára meg tudunk állapítani. És ezek hatalmas különbségek. Azzal, hogy most próbáljuk ezeket a jövedelemhatárokat valamilyen szinten mozgatni, talán többen bele tudnak férni, de...

– Most megint hozzányúltak a gyógyszerárakhoz.

– Igen. Ehhez talán életszerűbbnek kellene lenni. Mert, ha a beteg valami folytán úgy érzi, hogy neki az olcsóbb gyógyszer a jó, nála bevált, azt veszi, de arra viszont már nem kap támogatást. Elmondok egy példát: az egyik rászorulónak 38 ezer forint volt ténylegesen a havi gyógyszerköltsége. Az új rendszerrel ezek lecsökkentek 6 ezer forintra. Na most ennyi pénzből mit tud megvenni? Sok gyógyszer kikerül a közgyógyellátási támogatotti körből. Ezzel a rendszerrel az önkormányzatnak is többet kell, hogy fizessen, mert a megállapított éves gyógyszerköltség 30 százalékát az önkormányzat utalja át az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak.

– Jelenleg mennyien vannak a rendszerükben?

– Közgyógyellátást többféle módon lehet megállapítani: alanyi jogon, normatíva és méltányosság alapján. Összességében megközelítőleg 1300-an vannak a rendszerünkben. A méltányos ennek egyharmada. Ennek fizeti az önkormányzat a 30 százalékot.

– Szabó Zoltán képviselő megjegyezte, hogy lassan már mindent kiveszünk a helyi rendeletekből, és akkor elveszti azt a varázsát, amire született. Merthogy a helyi sajátosságok figyelembe vételével kellene a helyi szabályokat kialakítani.

– Pontosan azokat a részeket kellett kivenni belőle, amelyekkel azt gondoltuk, hogy itt, helyben tényleg különbséget tudunk tenni.

(A képviselő-testület októberi ülésén a gyermekjóléti rendeletet tekinti át.)

Lovas József