2011. július 29.

A katolikusok új iskolája

Az elemi népiskolák története Szentesen (VII.)

Az új központi iskolaDr. Uhlár István plébános 1883-ban két újabb iskolát építtetett a Kisérben és a Felsőpárton, de a zsúfoltság továbbra sem szűnt meg. (A város lakóinak száma ekkor már elérte a 28 700 főt, a katolikus népesség pedig meghaladta a 10 000 főt.) Az egyháztanács végül 1907 júniusában elhatározta, hogy a régi központi fiú- és leányiskola helyén egy modern, emeletes iskolát építtet. 1910. augusztus 28-án a fenti határozatot megerősítették, kiegészítve azzal, hogy az építkezéshez felhasználják a kántorlakás portáját is, az új emeletes épület földszintjén pedig bérbe adható bolthelyiségeket alakíttatnak ki.

Az iskola és bérház terveinek elkészítésére Dobovszky József István helybeli építészt kérték fel, aki a rendelkezésre álló területre egy alápincézett, emeletes, kéttraktusú saroképületet tervezett, Erzsébet téri homlokzatán díszerkéllyel és mutatós huszártoronnyal. A tervezőről és a közszemlére kitett tervekről a Szentesi Lap tudósítója a következőket írta: "A központi elemi iskola és bérház terveit Dobovszky József István szentesi műépítész, a fiatal generáció egyik legtehetségesebb és legképzettebb tagja készítette el. Volt alkalmunk szakértőnk közbejöttével betekintést nyerni Dobovszky terveibe. Ez az iskola csakugyan és teljesen a modern iskola-építészet elvei szerint van megszerkesztve. Termei világosak, szellősek és tágasak. A berendezés pedig olyan, hogy akár a főváros kényes igényeit is kielégíthetné. Különösen feltűnik a tornaterem kiképzése, magyaros faragású motívumaival és oly módon való megkonstruálásával, hogy kettős céljának is kitűnően megfelelhet, s egyben az iskola díszterméül is szolgálhat."

A régi épületeket 1911 júliusában elbontották, s kiírták a pályázatot a szakipari munkákra. A kőműves és földmunkákat a Szabó Testvérek kőműves cég, az ácsmunkát Budai János, az asztalos munkát ifj. Szathmáry Pál, a vasmunkát Gunst Lipót utóda cég kapta. A tényleges építkezés átcsúszott 1912-re. Az év végére az épület elkészült; a városi tanács 1913. január 30-án kiadta a lakhatási, beköltözési és használati engedélyt. Ezzel párhuzamosan megkezdődött az iskola előtti Erzsébet királynéról elnevezett tér parkosítása, mely ma is a város egyik legszebb tere, közepén az 1926-ban felállított I. világháborús emlékművel (Pásztor János alkotása). Az épület templom felőli szárnyának földszintjén több kisebb üzlet nyílt: így például papír- és könyvkereskedés, cukorka- és fűszerkereskedés, koporsókészítő műhely. Egy időben itt üzemelt a Szent Imre Nyomda és a híres Szemán-féle cukrászda.

Az új épületet – a többi középülethez hasonlóan – 1914 őszén katonai kórháznak rendezték be. A II. világháború idején előbb szintén hadikórház, majd 1944 májusától a német hadvezetőség foglalta le szálláshelyül. A háborús időszakokat az iskola nagyobb károsodás nélkül átvészelte. Dobovszky József István (1882–1930) építész érdemeit a katolikus egyháztanács még életében emléktáblával ismerte el az iskola Szent Imre herceg utcai bejáratának fogadószintjén. A tábla megemlékezik a kivitelező Szabó Mihály és László kőműves-vállalkozó testvérekről is. Ezzel szemben látható az iskola építését elhatározó és lebonyolító katolikus egyháztanács emléktáblája, rajta dr. Uhlár István plébános-elnök és 41 tanácstag nevével.

A központi iskola építésével párhuzamosan, 1911-ben a Felsőpárton is új iskola épült, az ún. "Csengettyűs Iskola" a Rákóczi Ferenc utcán. Az 1920-as évek közepére a katolikus lakosok száma már megközelítette a 15 500 főt, ezzel párhuzamosan a gyermekek száma is egyre szaporodott. Az addigi 9 tanítói álláshoz újabbakat szerveztek, melyeknek betöltésére fokozatosan, a szükséghez mérten került sor. Az 1920-as évek végén működő négy katolikus iskolát a hitközség tartotta fenn, a törvény által biztosított államsegély igénybevételével. A szervezett tanítói állások száma ekkor 17, de csak 12 volt betöltve. A tanerők megoszlása a következőkép alakult: a tantestület igazgatója Bugyi Ferenc, aki mellett a Központi Katolikus Népiskolában Fekete Nagy Ignác, Kréter Gyula, Prácser Ottó, Csuppai Rózsa, Khirer Mária, Máhr Mária, Sz. Vay Gizella és W. Dömsödi Ilona tanítanak; a Felsőpárti Katolikus Népiskolában K. Kecskés Irén; az Alsópárti Katolikus Népiskolában Blázsik Lajos; a Kiséri Katolikus Népiskolában Kovács Pál a tanító. Ezekben az iskolákban a hitoktatást Nagy Gyula káplán, és Miskolczy Jolán állami tanítónő végezték. A tantestületnek nyugalomba élő tagjai: Ramesdorfer József, aki 43 évig működött, és Bugyi Károly, aki a Katolikus Kör irányításában több évtizeden át jelentős szerepet játszott.

(Folytatjuk)

Labádi Lajos