Egészség- és sportturizmus

A képviselő-testület előtt a város idegenforgalmi koncepciója

A szentesi képviselő-testület legutóbbi rendes ülésén tárgyalta a város következő öt évre szóló idegenforgalmi koncepcióját. A hetven oldalas összeállítás a 2011-2015 közötti időszakra fogalmaz meg konkrét fejlesztési lehetőségeket, javaslatokat. Szép és nehéz téma, sok pénzbe kerül, fogalmazott Szirbik Imre polgármester.

Az előterjesztés az idegenforgalmi fejlesztések prioritás sorrendjét a következőkben állapította meg: (1) egészségturizmus, (2) aktív turizmus, (3) infrastruktúra fejlesztés – szálláshelyek mennyiségi és minőségi fejlesztése, (4) kulturális turizmus fejlesztése.

A képviselők hozzászólásukban dicsérték és kritizálták is az anyagot. Szabó Zoltán felvetette: nehéz úgy dönteni az öt évre szóló idegenforgalmi koncepcióról, hogy bizonyos előirányzatoknál nincs hozzávetőleges összeg sem feltüntetve. Hogy mennyibe kerülne. Szerinte nincs szükségünk fedett uszodára, sokba kerül, a város nem tudja fenntartani. Vízfelületre annál inkább szükség van. Deim Éva idegenforgalmi referens válaszában kitért arra, hogy az anyag irányvonalakat jelöl ki, nem kívánja korlátok közé szorítani a későbbi konkrét döntéseket. A célja az, hogy komplexen, és minden lehetőséget feltáróan tudjunk olyan egyedi turisztikai terveket kialakítani, amelynek egyik állomása lehet akár a fedett uszoda, akár az 50 méteres medence. A városnak vannak sporthagyományai, ezért inkább a sportturizmus kialakítása az irányadó, a wellness fürdőkkel egyelőre Szentes nem tud versenyezni.

Az immár 50 éves gyógyfürdővel kapcsolatban Szirbik Imre elmondta: a kórháznak az a törekvése, hogy a rehabilitációt, amely a műtét utáni helyreállítást jelenti, be kívánja vinni a saját területére. Erre pályázatot nyújtott be. Amennyiben nyer, elképzelhető, hogy a gyógyfürdőt leadja. Ez városi vagyon, elvárható a hatékony működés. Ahhoz viszont fejleszteni kell.

Móra József jónak tartja a megjelölt túravonalakat, de szívesen látná rajta a Sinto- kaput is, ami a sportcsarnoknál található. Karikó-Tóth Tibor a felsoroláshoz adott még ötleteket, épületek, terek neveit, hogy rajta legyenek. Azt tanácsolta, kérjék ki a készülő anyaghoz Labádi Lajos és Tímár Ferenc helytörténeti szaktudását is.

Molnárné Tóth Györgyi kihangsúlyozta: jobban kellene hagyatkozni természeti kincseinkre. Kevés olyan természeti forrásokkal ellátott város van az országban, ahol van két folyó, és hatalmas termálenergia áll a rendelkezésre. Erre kellene építeni, jegyezte meg. Dr. Cho-miak Waldemar szerint nem szabad lemondani az egészségturizmusról. – Edzőtábor-turizmus, konferencia turizmus. Egyetértek vele. Azonban megfelelő háttér nélkül, megfelelő szálláshely, szálloda nélkül ez az egész koncepció nem fog működni – figyelmeztetett.

A Pálmások Szövetsége kifogásolta, hogy a város idegenforgalmi, turisztikai helyzetének, pozíciójának értékeléséhez több összehasonlítást várt volna el Szentessel azonos települések adataiból. A gyógyfürdő bővítését a leírt formában nem tartják racionális elgondolásnak. A rekreációs kínálatot bővítő beruházásokat egy helyre, az üdülőközpont területére, környezetébe kellene koncentrálni. A mai igényeknek az felel meg, hogy a vendég egy helyen találjon meg mindent: uszodát, szaunát, balneológiai kezeléseket és a sportolási lehetőségeket is. A gyógyfürdő maradjon alapvetően gyógyítást szolgáló létesítmény.

A testület végül elfogadta az előterjesztést, határozatban kiemelték az uszodai vízfelület bővítést, a minőségi szállásfejlesztést, egy Tourinform iroda kialakítását, egy önálló turisztikai információs portál kialakítását. Az önkormányzat elkészítteti Szentes város "Arculati kézikönyvét" és piackutatást készíttet a Termál-tó és a gyógyfürdő idegenforgalmi célú hasznosítására.

Lovas József