A május eleji sajtóhadjárat egyelőre nem hozta még meg a várva várt eredményt a termálvizek visszasajtolása ügyében. A termálvizek hasznosítói egy hónapja több fórumon is jelezték a jogalkotóknak és a kormányzatnak, hogy az érvényben lévő szabályozás – miszerint 2014 decemberétől hatályba lép a visszasajtolási kötelezettség – ellehetetlenítheti őket. Bár 2014 messze van, mégis szorítja az idő az érintetteket, így a szentesi kertészeteket és a távhőszolgáltatót is. Egy tavaly április végén megalkotott rendelet szerint ugyanis a hatósági engedéllyel működő, termálvizet energetikai célokra használó társaságok engedélyei jövő év végén lejárnak, amit csak úgy lehet megújítani, ha a cég vállalja, a földfelszínre hozott termálvizet visszasajtolja a földbe. Ez óriási, kutanként akár 500-600 milliós kiadást is jelent, nem beszélve arról, hogy az eddigi tiszántúli tapasztalatok nem támasztották alá, hogy a geológiai adottságok mellett sikerül a megfelelő rétegekbe visszapumpálni a használt termálvizet. Ezekről a kudarccal zárult kísérletekről a kormányzatnál is tudnak – erősítette meg Bencsik János energiaügyi államtitkár egy televíziós műsorban. Azt is mondta, hogy a vidékfejlesztési tárcánál már megkezdődött a törvénymódosítás előkészítése.
Megkerestük a Vidékfejlesztési Minisztériumot, ahonnan Szenner Mónika sajtóreferenstől megtudtuk, hogy a hosszú távú és kiszámítható jogi szabályozási környezet biztosítása érdekében a Vidékfejlesztési Minisztérium egyeztetést kezdeményezett a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal, továbbá több érintett szakmai szervezet képviselőivel. Az egyeztetések a közelmúltban kezdődtek meg, és jelenleg is folytatódnak. Azt is megírta a tárca képviselője, hogy a felszíni vizek minőségének, illetve a felszín alatti vizek mennyiségének és hosszú távú fenntartható használatának érdekében – környezetvédelmi, vízvédelmi, mezőgazdasági öntözési és természetvédelmi szempontból – a használt termálvizek visszasajtolása a legjobb megoldás. Hozzátette, figyelembe kell venni, hogy van-e kisebb környezeti terheléssel járó, gazdasági- költséghatékonysági szempontból reális, szintén megújuló erőforrásokat hasznosító megoldás, amellyel a meglévő, visszasajtolás nélkül működő energiahasznosítási tevékenység kiváltható. Hogy differenciált lesz-e az új jogszabály, így figyelembe veszi-e az adott terület geológiai adottságait, arra nem kaptunk választ, és arra sem, hogy mikor kerül az Országgyűlés elé a javaslat.
Nagygál János, az Árpád Agrár Zrt. kertészetének műszaki vezetője – aki a Magyar Geotermális Egyesület alelnöke is – lapunknak megerősítette, megkezdődtek az egyeztetések, de nem közeledtek az álláspontok, és úgy érzi, nem is lesz egyszerű előbbre jutni. Holott az országot nem köti uniós előírás, magunk dönthetjük el, miként kezeljük a használt termálvizet.
Bíró Dániel