2011. május 27.

Pótfûtés

Két vadász a ül a magaslesen. Az egyik a távcsövével kémleli a tájat:
– Te, az nem a Te házad az út mellett?
– De az enyém.
– Te, az nem a postás biciklije a kerítésnek támasztva?
– De az.
– Te, az nem a nejed a postással az ágyban?
Nézi a másik vadász:
– De komám, az bizony az! Te nagyon jó lövõ vagy, megtennéd, hogy a nejemet fejbe lövöd, a postást meg tökön?
Az elsõ vadász belenéz a puska távcsövébe, majd megszólal:
– Te, komám, úgy látom, hogy az most egy lövésbõl is menni fog...

A moszkvai Gum áruházba betér egy nõ:
– Kérek egy melltartót!
– Itt semmiféle luxuscikket nem árulunk.
– És kombinéjük van?
– Talán a jövõ héten.
– Hát bugyi?
– Azt tudok adni, de elõtte hozzon az elvtársnõ egy igazolást, hogy létrán dolgozik.

Két skót beszélget.
– Miért magyarázod meg minden nap a fiadnak, hogy forog a Föld? – kérdezi az egyik.
– Azért, hogy ne kérjen pénzt körhintára!

Egy katona megy hazafelé, és mikor egy sûrû, sötét erdõn halad át, elébe toppan egy ronda boszorkány, vállán egy bagollyal.
– Na te katona! – szól a boszorka. – Tudom én, hogy mire vágysz! Ha kitalálod, mi ez itt a vállamon, akkor a tied leszek!
A katonának nincs gusztusa a csúnya öregasszonyhoz, ezért így szól:
– Az egy disznó!
– Na jól van, határeset. Elfogadom!

Izgatott férfi telefonál a rendõrségre:
– Kérem, segítsenek! Ellopták a ház elõl a kis Polskimat. Csak a takaróját hagyták itt.
– Mondja – kérdezi az ügyeletes tiszt –, biztos benne, hogy jól kirázta azt a takarót?