Tiltakozás a Berekben: nem kell menhely

Izsák Gábor állítja: készek kompromisszumra. A külső kennelekben nem tartanának kutyákatA Berekben élők egyáltalán nem szeretnék, hogy ivartalanító központ nyíljon a szomszédságukban. Szerintük amellett, hogy az odahordott kutyák bűze, ugatása és nyüszítése elviselhetetlen, egészségügyi kockázatot is jelent a menhely. A képviselő-testület június 25-én zárt ülésen dönt majd a telep sorsáról.

Betelt a pohár a Berekben: a külterületi városrész lakói nem kérnek az oda elképzelt ivartalanító központból. Mint arról lapunkban beszámoltunk, egy német alapítvány 50 ezer eurót fordított arra, hogy a berki lakóházak szomszédságában egy olyan befogadó állomást alakítson ki, ahol 13 fedett, fűtött és csempézett kennelben folyhatna az ivartalanított, műtött vagy beteg kutyák utókezelése. A szervezet célja a nem tenyésztésre szánt ebek ivartalanítása, mert szerintük ezzel vissza lehetne szorítani a kóbor kutyák számát. Az alapítvány képviselője már az áprilisi nyilatkozatában is jelezte, hogy a környékben élőknek aggályaik vannak a teleppel kapcsolatban.

Az elmúlt héten a berkiek szerkesztőségünkhöz fordultak, hogy ők is megoszthassák véleményüket a nyilvánossággal. Kovácsné Tóth Erzsébet és szomszédai, Révész Ferenc és Berényi Ferenc lapunknak elmondták, részükről már januárban megkezdődött a tiltakozás, mert akkor értesültek először az alapítvány terveiről. Pontosabban épp az volt a problémájuk, hogy részletes tájékoztatást nem kaptak a szervezet céljairól. Lakossági fórumon nem kérték ki a véleményüket, arról pedig, hogy mi készül a náddal letakart kerítés mögött, rendre egymásnak ellentmondó információkat kaptak az alapítvány képviselőjétől. Aztán megérkeztek az első kutyák, s velük az elviselhetetlen hangzavar. Szerintük épp elég kellemetlenséget okoz számukra a szennyvíztelep és a bezárt szeméttelep közelsége, ezt csak tetézné egy kutyamenhely, amely komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A berkiek féltik a gyermekeiket, és attól is tartanak, hogy háziállataikra átterjedhet a kóbor ebek betegsége. Azt is elmondták, hogy a megépült ivartalanító helyén korábban működő kacsatelep miatt is panaszkodtak, és csak azért tűrték a kényelmetlenséget, mert a hivatalos szervek évről évre azt közölték velük, hogy ideiglenes engedélye van a gazdának. Azt viszont nem szeretnék, hogy bármilyen engedélyt kapjon a most épült állomás, mert szerintük nem lesz senki, aki rendszeresen felügyelné annak törvényes működését. Hozzátették, ha mégis szabad utat kapna Szentesen az alapítvány, nem torpannak meg, jogi útra terelik az ügyet.

Azt tudni kell, hogy a város állattartási rendelete általában nem korlátozza a külterületi állattartást, ugyanakkor azt is rögzíti a jogszabály, hogy mindez nem zavarhatja a környékbeliek nyugalmát. Ha ilyen helyzet lép fel, a képviselő-testület határozhat az ügyben, de múlt pénteken június 25-re halasztotta döntését a grémium. A városházán Csányiné dr. Bakró-Nagy Vera aljegyzőtől megtudtuk: Izsák Gábor, az Arche-Canis Alapítvány magyarországi koordinátora egy hónap haladékot kért, hogy egyezségre jusson az érintett berki lakosokkal.

Mi készek vagyunk a kompromisszumra, de azt nem tudom, hogy sikerül-e egyezségre jutni a ber-kiekkel – mondta lapunknak Izsák Gábor. – Azért, mert ők ennyire elutasítják a megjelenésünket, mi még nem adjunk fel a céljainkat. Hamarosan fórumot rendezünk a számukra, ahol el fogjuk nekik mondani, hogy figyelembe vettük aggályaikat. Csupán a fedett kennelek kapacitásához mérten kérnénk engedélyt a működésre, vagyis legfeljebb tucatnyi kutyát gondoznánk a Berekben. A bezárt állatok senkit nem fognak veszélyeztetni, és bűz és zaj sem lesz. Arról, hogy mennyire zavarhatja az állomás az itt élőket, arról a szakhatóságnak kell döntenie – tette hozzá az alapítvány képviselője.

Kép és szöveg:
Bíró Dániel