Gyűjtőakció a kicsik ellátására

Gyermekek Napja a múltban

Ételosztás a gyermekeknekTalán nem sokan tudják, hogy a Gyermekek Napja több mint száz éves múltra tekint vissza. Létrejötte az Országos Gyermekvédő Ligához kötődik, mely szervezet 1906. február 25-én mondta ki megalakulását. Dán mintára, még ugyanebben az évben "Gyermeknap" elnevezéssel kétnapos országos gyermeknapi gyűjtőakciót szervezett, amelyet később évente megrendezett. A kezdeti időszakban a hangsúly tehát a segélyezésen volt, amelynek alanyai elsősorban az elhagyott, árvaságra jutott, mostoha körülmények között élő gyermekek voltak.

A Szentesen megjelenő Alföldi Ellenzék című újság első alkalommal 1906. május 26-án írt a Gyermekek Napjáról. "Budapesten és az ország más nagyobb városaiban, május utolsó szombatja, a mai nap, a gyermekek ünnepe. Nem majálist vagy más iskolai ünnepet, gyermekmulatságot jelent ez, hanem igen komoly nagy nemzeti érdeket szolgálnak ezzel" – írta a kortárstudósító. Majd elmondta, hogy a jelzett napon a főváros és az ország sok száz üzletében befolyó tiszta jövedelem nagy részét, továbbá ezen a napon rendezett mulatságok, színielőadások jövedelmét az ún. Gyermekalap céljaira szánták a kereskedők, a mulatságok rendezői és az azokon résztvevő közönség. A Gyermekalap pedig az elhagyott, szülő nélkül maradt csecsemők megmentésére, továbbnevelésére volt szánva. "Csak így röviden elmondva is, szépnek, nemesnek látszik a cél, melyet ez a nap szolgál, s az az emberbaráti egyesület, mely ezt a mozgalmat rendezi, megérdemli, hogy minden jóérzésű ember pártolja és támogassa" – foglalt állást a cikkíró.

Annak megértetésére, hogy milyen nagyhorderejű dologról van szó, néhány konkrét számadattal szolgált az igen felkészült újságíró (– minden bizonnyal Vajda Ernő kiadótulajdonos, főszerkesztő). Megtudhatjuk, hogy a hivatalos kimutatások szerint Magyarországon évente 70 ezer törvénytelen gyermek születik, akik már törvénytelen születésüknél fogva elhagyottak és támogatásra szorulnak. Azok száma, akik szüleik elhalálozása folytán, vagy egyéb anyagi körülmények miatt jutnak árvaságra, vagy válnak ellátatlanokká, ugyancsak legalább 70 ezerre becsülhető. S bár a gyermekmenhelyek megközelítően 4 ezer gyermek megmentéséről gondoskodnak, de így is 136 ezer gyermek van sorsára hagyva.

A Gyermeknapok jellege az utóbbi évtizedekben alapvetően megváltozott; szerencsére! Örömünneppé, ajándékozó családi ünneppé vált, amikor a gyermekeink kedvébe járunk, amikor a gyereknek mindent szabad. Jól van ez így, hisz örömünket, szeretetünket igyekszünk ezáltal kifejezni.

A Gyermekek Napja kezdeteinek felidézése némileg hangulatrontó lehet, de talán mégis helyénvaló, hisz figyelmeztet arra, hogy ma is szép számmal vannak elhagyott, család nélkül felnövő, nélkülöző, emberhez méltatlan, ocsmány körülmények között élő gyermekek, akik megérdemelnék, hogy a tehetősebb, jómódú és jó érzésű emberek gyámolításába részesüljenek. Egyre szigorodó, értékvesztett világunkban legalább a gyermekeket igyekezzünk óvni, megmenteni, – a jövőnek!

Labádi Lajos