Árzuhanás az ingatlanpiacon
Egyre többen szeretnének megszabadulni lakóingatlanuktól, de nehéz vevőt találniA megyében egyedüliként válságsújtott kistérségnek minősítette a szentesit az OTP Jelzálogbank napokban kiadott értéktérképe, amely a lakóingatlanok piacát mérte fel. Nálunk 15 százaléknál nagyobb mértékben estek az árak 2008 óta, ugyanakkor a négyzetméterenkénti átlagár egyelőre a szegedivel egy szinten maradt. Balázs Erika szerint a házaknál szinte zuhantak az árak.
Az egész dél-alföldi régióban a szentesin kívül csak a bácsalmási kistérséget minősítette válságsújtottnak az OTP Jelzálogbank nemrég megjelent értéktérképe, amely a lakóingatlanok piacát vizsgálta az elmúlt évek adásvételei alapján. Az elemzés elkészítésénél a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint saját adatbázisát használta a pénzintézet. Az interneten közzétett dokumentumból kiderül, hogy Szentesen és környékén 15 százaléknál nagyobb mértékben estek az árak 2008 és 2010 között. Hasonlóan alakult az elmúlt időszak a csongrádi és a mórahalmi kistérségben, de amíg ezeken a vidékeken a 2010-es négyzetméterenkénti átlagár 80 és 100 ezer forint között mozgott, addig Szentesen és térségében ugyanez a mutató 121 és 160 ezer forint között ingadozott tavaly. Ezzel az értékkel egyébként élen járunk a megyében, Szegeden is ugyanilyen átlagáron keltek el a lakóingatlanok az elmúlt évben. Nehezíti a válságból való kilábalást, hogy amíg a megyeszékhelyen a lakásállomány több mint 2 százaléka cserélt gazdát 2009-ben, nálunk ez a mutató csak megközelíteni tudta az 1 százalékot. Az értéktérkép szerint 2007 és 2009 között harmadára esett vissza a forgalom a szentesi kistérség lakáspiacán, ennél gyérebb kereslet csak Makó környékén mutatkozott. Az ország 174 kistérsége közül összesen 28-at minősített válságsújtottnak a pénzintézet, ebből 6 a Dunántúlon, 22 pedig a Dunától keletre helyezkedik el.
Balázs Erika ingatlanszakértő szerint Szentesen sokkal rosszabb a helyzet a házaknál, mint a lakásoknál. Utóbbiak kapcsán egy példát is említett: amíg a válság kirobbanása előtt 6 millió forintért kelt el egy lelakott téglablokkos lakás a városközpontban, a krízis begyűrűzése után néhány héttel egy ugyanolyan otthon 4,7 millióért talált gazdára. Most ott tartunk, hogy egy ilyen lakás kicsinosítva és korszerűsítve 5 millióért kelendő. Az is jellemző viszont a városra, hogy extrákkal felszerelt lakásra nagyobb a kereslet, és áron felül is lehet ezeket értékesíteni. – A kertes házaknál 30 százalékos áresésről lehet beszélni. Amit 2008-ban 28 millióért lehetett értékesíteni, az most 21.5 millió forintért sem talál gazdára. A készpénzzel rendelkező vevőréteg kedvére válogathat, a hitelesek helyzete kritikus – mondta lapunknak Balázs Erika. A kereslet és kínálat aránya is rossz irányba mozdult el, miután nem védik tovább azokat, akik közüzemi tartozásokat halmoztak föl. Ők is piacra dobták ingatlanjukat, így még több lett az eladó, de a vevőkör nem bővült. – Ha a bankok hagyják bedőlni a részletfizetéssel küszködő családokat, a kihelyezett tőke sem fog megtérülni a pénzintézeteknek. Megoldást csak az jelentene mindkét fél számára, ha a hitelfedezeti értéken alul nem hagynák elárverezni az otthonokat – tette hozzá a szakértő.
Bíró Dániel
A kiadott használatba vételi engedélyek alapján a kistérség lakásállománya épp annyi új lakással bővült 2010-ben, mint az azt megelőző két esztendőben összesen. Amíg 2006-ban csupán 21 ilyen dokumentumot állítottak ki, 2007-ben 18-at, 2008-ban 13-at, 2009-ben 76-ot, tavaly pedig 89-et. A kiadott építési engedélyek száma épp fordítva változott az elmúlt öt évben. 2006-ban még 70 engedélyt adtak ki, 2008-ban már csak 43-at, 2009-ben 21-et, 2010-ben csupán 8-at.