2011. április 29.

Vendégszerető ízek – a szemünk láttára

A fesztiválon az 5 éves Szebeni Kata is "belekóstolt" a kalácskészítésbeIgazán vendégszeretőnek (és -csalogatónak) bizonyult az első alkalommal megrendezett kézműves ízek fesztiválja. A Szentesi Vendégszeretet Egyesület a Művészetek Háza udvarán és helyiségeiben összehozta a kézműves és a gasztronómiai hagyományokat húsvéthétfőn.

Régi, hagyományos ételek és kézműves termékek készültek ezen a napon, aki szerette volna maga is kipróbálni az egyes munkafolyamatokat, odaülhetett vagy - állhatott az étel vagy a termék mestere mellé. Az ötéves Szebeni Kata Szonja szegvári lakodalmas kalács tésztáját gyúrta nagy élvezettel. A tésztához jó minőségű tönkölylisztet használtak. A kislány sokat sürgölődik a konyhában is, előző nap pogácsát készítettek, árulja el anyukája, Szebeniné Doma Andrea, aki jó ötletnek tartja a fesztivált, gyerek és felnőtt egyaránt élvezi. Kicsit odébb mobilkemencébe kerültek a kicsik által készített és díszített mézeskalácsok, Giláné Olga irányításával. Kotvics Varga Lajosnál a vajköpülés, sajtkészítés tudományát lehetett ellesni. Gyékényfonás, tojásfestés szintúgy várta az ügyes kezűeket.

A szervezők szándéka kedvező fogadtatásra talált: összesen 31 kiállító fogadta el meghívásukat, szinte kivétel nélkül az együttműködő partnereik. Az egyesület elnöke, Molnár Lívia és Kál-mánné Szabó Erzsébet, a Művészetek Háza igazgatója népviseletbe öltözve fogadták a családostul érkező látogatókat, kiknek száma kora délután már ötszáz fölött járt. Elmondható, hogy sikeres a közös kezdeményezés, hallottuk az igazgatónőtől. Céljuk feleleveníteni a hagyományos, térségünkre jellemző ízvilágot, természetes alapanyagokból, illetve a kézműveseknél az autentikus értékmegőrzést tartották szem előtt. Mint mondta, a kézműveskedést és a gasztronómiát külön-külön egyre többen igénylik, értékelik, ezért gondolták, hogy egy interaktív fesztiváli programban fogják össze a tevékenységeket, hangsúlyozottan a minőségre törekedve.

Közben Ágoston László érkezik, ellenállhatatlan külső adottságokkal rendelkező, illatozó süteményét kínálva. Csakhamar kiderül, leveles tepertős pogácsájának az íze is remek, ez volt a vizsgamunkája is a Művészetek Háza falusi vendéglátós tanfolyamán végzett panziósnak. Az eredetit Kiskunfélegyházán kóstolta, s elhatározta, megtanulja, tovább fejleszti.

Nem mellesleg a helybeli turizmus fellendítését is célozták a szervezők, bízva abban, hogy a látogatók elviszik a fesztivál hírét. Egy hölggyel mindenesetre beszéltünk, aki biztosan ezt teszi: Langmár Károlyné budapesti, de kéthetente Szentesre jön, mert imádja szép városunkat. Ilyenkor Vukovich Sándorné panziójának vendégszeretetét élvezi, most a fesztiválon a tulajdonos családjával kóstolgatták a finom étkeket, s gyűjtötték a recepteket, a vajdasági Csernik
Teréz és Gordova Radulovics finomságainál is leragadtak. Dicsérték a tradicionális szerb túrós lepényt, a gibanicát, s el is akarják készíteni majd otthon. Vukovich Sán-dornénak ízlett a krumpliból készült dödöle, s a hagymás gonca is, mint mondta, hasonlóval csak ilyen alkalmakkor lehet találkozni, vagy ha valaki van olyan szerencsés, hogy a nagymamája még készít.

Hagyományt szeretnének teremteni a fesztivállal, mely 2-3 év alatt a térség jelentős értékmegőrző rendezvényé nőheti ki magát. Akkor terjeszkedni is fognak a "Gólyásház" körüli utcákon, ha bent már nem férnek el.

Kép és szöveg:
Darók József