Értékrendet ad a Szent Erzsébet

Nemes ÉvaA Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola már februárban elkezdte szervezni az elsősök fogadását. Először a szülőknek tartottak tájékoztatót, aztán a gyerekeket fogadták leendő tanítóik, Bartók Ágnes, Szi-lágyi Gyöngyi Zsuzsanna, Vida-Szűcs Jánosné és Máté Éva a tornateremben egy kis játékos bemutatóval. Mindezek alapján elmondhatja Nemes Éva igazgató, hogy megvan a szeptemberben indítandó két elsős osztály. – Óvodánkból 13 gyerek ballag el, ami már majdnem egy osztály – fűzi hozzá, hangjából némi elégedettség árad. Kis csodálkozással folytatja:

– Ugyanazok a tantárgyak vannak nálunk is, mint az állami iskolákban. Ez a feladatunk, a tanítás. Iskolánkban a negyedik évfolyamtól van angol és francia nyelvoktatás, attól függően, ki mit választ. Aztán informatika és a többi. Ami plusz: az a heti kétszeri hittanóra.

– Kötelező?

– Igen. A szülők rá szoktak kérdezni arra, hogy jöhet-e a gyerek az iskolánkba, ha nincs megkeresztelve. Most úgy néz ki az iskolánk, hogy a tanulói létszám egyharmada katolikus, egyharmada nincs megkeresztelve, egyharmada pedig református és egyéb vallású. Tehát a katolikusok kisebbségben vannak. Beíratáskor kérdezik a szülők, hogy megkereszteltessék-e a gyerekeiket? Azt mondom: ne. Csak ezért ne kereszteltessék meg. Nagy türelemmel foglalkozunk a gyerekekkel. Odafigyelünk a talentumokra, de a gyengébb tanulókra is. És ha látja a szülő, hogy milyen a hozzáállásunk, ha megszeretik az intézményt, ha majd azt mondják, nekik tetszik az iskola... Hiszen a keresztény elvhez nem csak az ima tartozik, hanem a viselkedés is, a gyerekekhez való viszonyunk, az, hogy az iskola hogyan jelenik meg külsőben, tisztaságban, szervezettségben, rendezettségben. Ezek azok a dolgok, amik a mai iskolarendszerben többet adnak. Mert az életben semmi sem tökéletes, de törekszünk arra, hogy az legyen.

– Ha a szülő ezeket elfogadja...

– Akkor bátran jöjjön hozzánk, kereszteltesse meg a gyermekét. Ha mindezekkel egyet tud érteni. Bizonyos konzervatív dolgokkal. Ami azt jelenti: megőrzünk valamit, ami nekünk fontos. És azt átadjuk. Ebben benne van a viselkedés, az öltözködés, a beszéd. Az a nagyvilágban folyó vita, hogy a felnőtt beleavatkozhat-e a gyermek életébe, számunkra eldőlt. Igenis bele kell avatkoznunk, mert felelősek vagyunk érte. Elmondtam már, hogy a liberálisan gondolkodóknak is kellene lennie iskolájuknak. Próbálkozzanak. De ahhoz az élet túl rövid. Hamar felnő a gyerek. Azt a keresztény tradíciót, értékrendszert tudjuk átadni a gyerekeknek, amiből tájékozódhat.

– Maradjunk még egy kicsit a hittanóránál. Ki milyen hitoktatásra jár?

– Aki nincs megkeresztelve, azt kérjük tőle, hogy ha már katolikus iskolába jár, akkor katolikus hittant tanuljon. A református református hittanra jár. Azt szoktam kérni, hogy amennyiben lehet, olyan ismereteket és tényeket tanítsunk ott is, ami a gyerekek segítségére van a tájékozódásban, erkölcsi életében és a művészet megértésében. Gondolok itt a festészetre, irodalomra. Ezek mind fontos dolgok, hogy a hittanóra keretében kellő ismeretanyagot adjunk. Az a heti két óra önmagában hitet nem tud adni.

– Úgy tudjuk, több szakkör közül választhatnak a gyerekek.

– Igen. Nagyon komoly szakköri élet van az iskolánkban. Néptánc, zeneoktatás, a sport kézilabda, foci, úszás például. A diákok délutáni értelmes elfoglaltsága is biztosítva van. Elmondhatom, hogy például matematikából nem csak egyházi versenyeken, de állami iskolák által rendezett versenyeken is ott vagyunk az elsők között. Tanulmányi átlagban is az országos átlag fölött van az iskola.

L. J.