A húsvét Jézus feltámadásának, a kereszténységnek a legnagyobb ünnepe. A Húsvét Jézus feltámadásának napja, a kereszténység központi/legnagyobb ünnepe. Az ünnephez több - más eseményeket is felidéző - nap is tartozik. A Biblia tanúsága szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt, s helyettesítő áldozatával megváltotta bűneinket, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett.
A szent háromnap – amely a nagycsütörtöktől nagyszombatig tartó idő a Római Katolikus Egyház gyakorlatában – liturgiáját a virágvasárnap vezeti be, ez a nap egyben a nagyböjti előkészület befejező pontját is jelenti, hiszen Jézus ezen a napon vonul be Jeruzsálembe szenvedése színhelyére. Majd következik a nagycsütörtök, Nagycsütörtökkel megkezdődnek a szenvedés és a kereszthalál eseményei. Ez a nap az utolsó vacsora emléknapja, az Eucharisztia, azaz az oltáriszentség megalapításának ünnepe, ezen a napon a püspök megáldja és megszenteli az azt követő évben használt szent olajokat és a krizmát. Ezen a napon még megszólal, majd elhallgat az orgona a harangok és a csengők, jelképezve, hogy senki sem szólalt fel Jézus mellett. Ekkor történik meg a lábmosás, amelyet Jézus az utolsó vacsora estéjén végzett el a tanítványokkal. Megrendítő ezen az estén az oltárfosztás, mely jelképezi, hogy Jézust megfosztották ruháitól. Virrasztást tartanak, hiszen Jézus erre kérte tanítványait, amíg ő szenvedésével kapcsolatban vért verejtékezve imádkozott az Atyához, de a tanítványok elaludtak a virrasztás során.
Nagypénteken Igeliturgia van, mely teljes csendben áldoztatással ér véget. Nagyszombaton este tartják a feltámadási misét misét, melyet vigíliának neveznek, s mely az év legszebb, legbonyolultabb szertartása. Majd elérkezik a húsvétvasárnap, melyhez hozzátartozik az ételszentelés hagyománya. Régen - és ma is- a vasárnapi misére letakart kosárral mentek a hívők, melyben bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor volt. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezte. A tojás az újjászületés jelképe, de a főtt tojás a családi összetartást is jelképezi.
Az ünnepkörben nálunk is a legelterjedtebb, a legtöbbek által ünnepelt a húsvéthétfő, mellyel kapcsolatban életre kel a locsolkodás és a festett tojások ajándékozásának népszokása.
Arról sem szabad elfeledkeznünk, hogy a húsvét (az eredeti zsidó pészah - ünnep kiteljesedése és párhuzama) eredetileg zsidó ünnep volt, pészah-nak nevezték. Az egyiptomi fogságból való szabadulásra emlékeznek. A héber szó kikerülést, elkerülést jelent. Arra utal, hogy azokat a házakat elkerülte a halál, ahol a zsidók bárány vérével kenték be a szemöldökfát Heródes Mózes rendelkezésekor. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés.
Cseh-Lakos