Városunk szépírói egy kötetben

Régen várt kiadvány: Szentesi antológia

Sima JuliskaMa már csak kevesen tudják, hogy Szentes irodalmi élete a 19. század második felétől igen élénk volt, s a helyi születésű szerzők közül többen országos hírnévre tettek szert. Némelyiküknek önálló verses- és novelláskötetei is megjelentek. A helybeli szépírók többsége nem jutott el a saját kiadványig, hanem beérték azzal, hogy írásaikat az újságok időnként közölték.

Vágvölgyi Zoltán könyvtárosnak az a remek ötlete támadt, hogy összeállít egy szépirodalmi antológiát a rég elfeledett művekből, feltámasztva azok szerzőinek emlékét. Ehhez hasonló munka eddig még nem készült Szentesen, ezért bátran kijelenthető, hogy hiánypótló helytörténeti kiadványról van szó.

A kötetszerkesztő igen körültekintő, alapos munkát végzett úgy a szerzők, mint az alkotások kiválasztása terén. Válogatása jól sikerült: az egykori újságokból, prózai és verseskötetekből kigyűjtött művek sokszínű, változatos képet mutatnak. Az antológia 29 szerzőtől 104 szépirodalmi alkotást tartalmaz. A szerzők születési időpontjuk szerint követik egymást: az első közlő 1843-ban, az utolsó 1912-ben született. Megismerhetjük a kötetben szereplő írók és költők rövid életrajzát, munkásságát, polgári foglalkozását, valamint arcképét és saját kezű aláírását.

Tallózzunk egy kicsit a szerzők között. Foglalkozás szerint rendkívül színes képet mutatnak: vannak közöttük tanítók, gimnáziumi és egyetemi tanárok, lapszerkesztők, újságírók, lelkészek, ügyvédek, háztartásban dolgozók, városi tisztviselők, de még rendőrségi fogalmazó is. A sort Petrovics Soma (1843–1926) evangélikus lelkész-esperes nyitja, aki 43 éven át szolgált Szentesen, s a vallásfilozófiai tanulmányok mellett gyönyörű verseket is írt. A közel 30 szerző között a kötetben találkozhatunk a legendás hírű párbajhőssel, lapszerkesztővel, országgyűlési képviselővel, Sima Ferenccel (1853–1904), aki sorozatban közölt regényein kívül számos ragyogó tárcacikket, s olykor verseket is publikált. Kevesen tudják, hogy szépírói munkásságot is folytatott dr. Négyesy László (1861–1933) irodalomtörténész, egyetemi tanár, valamint Márkus László (1881–1948) színikritikus, drámaíró, színházi rendező, az Operaház igazgatója. Az antológiából nem maradhatott ki a városszerte ismert "széplélek", Szentes "csodabogara", Gulyás Pap Etelka (1876–1947), aki ha ódivatú ruhájában végigment a főutcán, legalább egy emberöltővel visszaforgatta az idő kerekét. A családi tragédiák sokaságán átesett asszony a jótékonyságra szentelte életét, s különösen sokat tett az elesettek, valamint a tüdőbetegek megmentéséért. Erről szólnak költeményei is.

Említést érdemelnek Sima Ferenc gyermekei: László és Juliska. (A híres papa 14 gyermeke közül ők ketten élték meg a felnőttkort.) Sima László (1884–1952) a lapszerkesztés mellett regényeket és elbeszéléseket is írt, s ő készítette el Szentes város történetének első kötetét, amely 1914-ben jelent meg. Sima Juliska (1888–1911) még csak 10 éves múlt, amikor megjelentek első versei apja lapjában. Később megrázó tudósításokat küldött Amerikából, ahol a papa emigrációs éveit töltötte. A kiváló írói vénával megáldott, rendkívül tehetséges leányzó 23 éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt. A nagyközönség a megjelenés előtt álló antológiából értesülhet először a fiatalon elhunyt írónő létezéséről.

Rendkívül tartalmas, olvasmányos, jó felépítésű, szakszerűen összeállított, hiánypótló munkáról van szó, amelyért elismerés és dicséret jár a szerkesztőnek, Vágvölgyi Zoltánnak és az antológiát gondozó, kiadó Városi Könyvtár Közhasznú Társaságnak is, amiért az ünnepek előtt egy remekművel lepte meg a város lakóit.

Labádi Lajos

 

A kötet bemutatójára december 10-én, pénteken 18 órai kezdettel kerül sor a Szentes Városi Könyvtárban. A könyvet a helyszínen meg lehet vásárolni.