Krausz Jánosné

Új arcok a képviselő-testületben

Krausz Jánosné (képünkön) a 7-es számú egyéni választókörzetben nyerte el a szavazók bizalmát. Nyugdíjas, a férjével 40 éve élnek együtt. Három gyermekük született, már mindegyikük önálló családi életet él. A képviselő a Hungerit Zrt.-től ment nyugdíjba, annak elődjénél, a Barneválnál kezdett dolgozni.

A cég neve és a feladat többször változott, de ugyan-azon a kapun járt és jár be dolgozni immár 37. éve. Ez idő alatt több beosztása volt, '94-ben megválasztották szakszervezeti titkárnak. – Azóta folyamatosan csinálom. Amikor eljöttem nyugdíjba, úgy gondoltam, azt is átadom, mert bent könnyebb ezt a munkát végezni, de az utódok nem vállalták, így kérésre egy ideig még dolgozom. Próbálok segíteni – mondja. Szakszervezeti munkája során a baromfiipari szakszervezet alelnökévé választották. Számos kitüntető cím birtokosa, többek között a tulajdonos, Magyar József által alapított "Hungerit"-díjat ő kapta meg először 2007-ben.

Hogyan került a képviselő-testületbe? A kérdésre egyszerű, a válasz: korántsem idegen tőle a várospolitika, korábban két cikluson át külsős tagja volt az önkormányzat mellett működő szociális és egészségügyi bizottságnak. A grémiumba a Szentes Városi Civil Fórum delegálta. – Feltehetően jól végeztem a munkám, elfogadtak, mivel a következő ciklusban is beválasztottak. Ez volt a legtesthezállóbb bizottság a számomra, ha fogalmazhatunk így; hiszen mindig is emberekkel, ügyes-bajos dolgaikkal foglalkoztam. A Hungeritnél egyébként Teréz anyának neveztek el, mondván óriási munkabírásom és türelmem van ahhoz, hogy az embertársaimon segítsek. Sok nehéz emberi sorssal találkoztam életem során, nemcsak a gyárban, a bizottsági munkában is – meséli, majd hozzáfűzi:

– Amikor megkezdődtek a 2010-es helyhatósági választások, rábeszéltek, hogy induljak el egyéni képviselőjelöltként a 7-es körzetben. Független jelöltként terveztem az egészet, mivel nem vagyok tagja az MSZP-nek. Bár nem áll messzire tőlem a baloldaliság, akkor úgy gondoltam, abban a helyzetben többre jutok. Aztán mégis a párt támogatása adott lökést az induláshoz. Megmondom őszintén, az eredményen magam is meglepődtem. Olyan "ellenfelek" mellett, mint dr. Rébeli Szabó Tamás, vagy Karikó-Tóth Tibor nem gondoltam, hogy ennyi szavazatot kapok.

Mint ismeretes, az önkormányzatokban törvényileg csökkentették a képviselők és a bizottságok számát, megduplázódtak a választókerületek. Nem egyszerű körülírni egy-egy egyéni választókerületet az ott levő utcákkal, még akkor sem – mint Krauszné esetében –, ha ott lakik az ember. Farkas Mihály utca, az Arany János u. páratlan oldala, haladva a városközpont felé a Klauzál utcán ki a Kossuth utcáig, aztán a Rákóczi, Jókai, Bajcsy-Zsilinszky egy része, kifelé a Kolozsvári utcáig, majd a Dózsa György, Bercsényi, Koszta utca, a teljes Apponyi tér, a Kossuth u. az OTP-ig, és természetesen idetartoznak az általuk behatárolt utcák, sorolja a képviselő asszony. Két bizottságba választották be: a szociális és egészségügyibe, melyet most összevontak a lakásügyi bizottsággal, valamint a jogi és ügyrendi bizottságba. Mindemellett a Civil Fórum elnöke több mint tíz éve. Havonta egyszer fogadóórát szeretne tartani.

Tervek… Azt mondja, az emberekért, az emberekkel szeretné végezni képviselői munkáját. Már előre látja, lesz dolga, bőven. Például: mivel a Klauzál utcai orvosi rendelőben van lift, megoldásra vár, hogy a betegek liften járhassanak fel az épületbe. Az Apponyi téren – a képviselő 30 évig lakott ott – akkora gödrök vannak, hogy az már balesetveszélyes. Az E épület előtt nagy esőben bokáig ér a víz, a csapadék nem folyik le. A családi házas övezetben pedig a vízelvezető árkokkal vannak gondok, így a házuk előtt sem folyik le a csapadék, hiába szintezték ki. Azt mondja, ilyen "apróbb" problémák foglalkoztatják egyelőre.

Lovas József