Mire jó a nyelvtudás Szentesen?

Matkócsik PálVárosunkban több vélemény szerint körvonalazódik már a jövő, amikor az idegenforgalom fellendülhet annyira, hogy felértékelődik a nyelvtudás. Akiket megkérdeztünk arról, mire jó és mennyit ér Szentesen az, ha valaki meg tud szólalni egy vagy több idegen nyelven, azoknak munkájuk során elengedhetetlenül fontos a nyelvismeret. Közös ismérvük még emellett az is, hogy nem kényszerből tanultak nyelveket, és mindenkit igyekeznek meggyőzni ennek hasznosságáról.

Ez utóbbi megállapítás Gál Anikóra, a Bartha János Kertészeti Szakképző Iskola tanárára kifejezetten jellemző. Az intézményben németül és angolul tanulhatnak a diákok, s lehetőség van a bécsi és müncheni társiskolákhoz menni gyakorlatra. Megtapasztalják a fiatalok, mennyire fontos a nyelvismeret, és sikerélmény számukra, hogy az élő nyelvet tudják használni, mondja a nyelvtanár. Mindig lelkesen jönnek haza, s ezt a lelkesedést átadják a többieknek is. Szakmai idegen nyelvet is tanulhatnak az iskolában, mely alapot nyújt szakirányú felsőfokú tanulmányaikhoz, s a Zöld út elnevezésű szakmai nyelvvizsgához.

Ezzel Anikó is rendelkezik, s oroszból is szakmai felsőfokú vizsgával. Elvégzett két éve egy idegenvezető-tanfolyamot is, ahol egy délelőtt folyamán mesterhármast vitt véghez: oroszul, németül majd angolul is levizsgázott szentesi városismeretből. Kihívásnak érezte. Bár a működési engedélyt is kiváltotta, itt a városban nem tud vele élni, mondván, nincs akkora idegenforgalom. Azt a véleményét is megosztotta, hogy a több nyelven beszélő pedagógusokat jobban meg kellene becsülnie a kormánynak.

Kisgyerek kora óta hobbija a nyelvtanulás, már 9 évesen elhatározta, hogy három nyelvből vizsgát tesz. Ezért aztán mindig örömet jelentett számára a nyelvtanulás. Ezt igyekszik tanítványainak is átadni, hogy ne tehernek érezzék. Anikó azt vallja, nagyon boldog, hogy olyasmit csinálhat, amivel mindennap valami újat tanulhat, és amivel az arra fogékony embereket is gazdagíthatja. Akkor a legbüszkébb, amikor továbbtanuló vagy külföldön dolgozó volt tanítványai írnak, mennyire megérte a sokévi nyelvtanulás. A fiatalokkal azt szeretné megértetni, hogy remek lehetőségek állnak előttük, hiszen az oktatási intézményekben ingyen tanulhatnak nyelveket, amely fontos a külföldi munkavállaláshoz is.

Orosz nyelvet és irodalmat tanított több iskolában Matkócsik Pál 1967-96 között. A rendszerváltás után angolból középfokú nyelvvizsgát tett, s ezt is tanította. Aztán vállalkozásba kezdett, a nyelvtudásra alapozva, hiszen külkereskedelemmel foglalkozott. Jelenlegi munkahelyén, az Új Magyarország Pont kistérségi irodájában követelmény az angol ismerete, mint az Európai Unióban elfogadott, központi nyelv. A dokumentumokkal eredeti nyelven találkoznak és pályázni is angolul kell sok esetben. Ilyen például a magyar-román és a szerb-magyar határon átnyúló együttműködések pályázata, magyarázza a kistérségi koordinátor. Igaz, mivel itt elvárás a nyelvtudás, ezért külön juttatás nem jár.

Bánvölgyi PetraA tanulás egyik motorja volt nála, hogy gimnazistaként elkezdett levelezni idegen nyelven, s van, akivel a mai napig így tartja a kapcsolatot, meséli. Idegenvezető tanfolyamot is végzett, ahol mindkét nyelven levizsgázott.

Úgy érzi, nincs kihasználva minden lehetőség a lakosság részéről, kevesen tanulnak nyelveket. Viszont bízik a kistérség fejlődésében, ami emelni fogja a nyelvismerettel rendelkezők iránti keresletet. Matkócsik Pál arról is beszélt, Szentesen nem igazolódik be a tétel, hogy minél ritkább nyelvet beszél valaki, annál többet ér a tudása, ez inkább Budapesten, a nagyvárosokban jellemző. Az oroszt ő is pihenteti most, de keresi a lehetőséget annak hasznosítására is. Az idegenvezetést is szívesen csinálná, tolmácsként is adott a lehetőség nyelvet gyakorolni, tanítványokat is fogadna. Ilyen "beugrás" volt például, amikor az orosz testvérvárosi küldöttség látogatásakor segített a kommunikálásban.

A fiatal korosztályt képviseli Bánvölgyi Petra, aki március óta az üdülőközpont marketinges-programszervezője. Szülei biztatására már ovisként ismerkedett az angol szavakkal, s a Horváth Mihály Gimnáziumban már nyelvvizsgázott, később pedig a Szolnoki Főiskolán szakmai nyelvvizsgát tett, ahol idegenforgalom-szálloda szakon folytatta tanulmányait. A gyakorlásra az iskolapadon kívül az életben is lehetőséget keresett. Cipruson 3 hónapig animátorként dolgozott, ahol rákényszerült az angoltudására. Főiskola után egy budapesti szállodában középvezető lett, ahol szinte csak angol vendégek fordultak meg, de a tulajdonosi kör is az angolt használta. Majd egy négycsillagos hotelbe került a Budai Várba, ekkor már el kellett kezdenie németül tanulni. Most az üdülőközpontban mindkét nyelvet használja, külföldi partnereikkel, vendégeikkel. Az úgynevezett betyárszerdákon a magyar kultúrát ismertetik meg velük, ekkor Petra németül is beszélget, ha szükséges, mert azon van, hogy a vendégnek legyen kényelmesebb. Az angol azért még jobban megy, ez a kedvence, a felvételin is ezen a nyelven kellett szituációs feladatot megoldania. A munkahelyén nyelvpótlék nem jár neki, hiszen be van építve a bérébe, a recepciósok viszont kapnak, s a többi munkatársát is ösztönzi a kft. nyelvtanulásra. A fiatal nő szerint az állásokat nyelvtudásának köszönheti, mert ugyan anélkül is dolgozhatott volna a szállodaiparban, de sokkal alacsonyabb beosztásban. Úgy gondolja, városunk kezd komolyabban bekapcsolódni az idegenforgalomba, ezért is fontosnak tartja nyelveket tanulni.

Petra hangoztatja, nála nem arról szólt a nyelvtanulás, hogy szülei beíratták valamilyen drága tanfolyamra, ő maga miatt tanult. Főiskola alatt sem fogadott tanárt, inkább külföldön mélyítette el tudását. Egy kedves történetet is mesélt, hogyan motiválták szülei kisebb korában: a nyári szünetben minden egyes átismételt lecke után kapott 50 forintot, úgyhogy már akkor megérte neki tanulni, mert ebből előfizethette kedvenc újságját.

Darók József