Utolsó, tizenhatodik helyen végzett a megyei labdarúgó első osztályban, így kiesett a Szentesi Kinizsi együttese. A következő szezont a második vonalban kezdi a csapat, egyelőre kérdés, hogy kinek az irányításával, hiszen az idény közben a vezetőedzői posztról távozó, Bozóki Zoltánt váltó Vadász Béla megbízatása lejárt, vele ez idáig még nem tárgyaltak a folytatásról.
Az idő szűkös, hiszen a felkészülést a következő szezonra július közepén el kellene kezdeni, arról nem is szólva, hogy a játékos-keret is alapos erősítésre szorulna, nem csak minőségileg, hanem mennyiségileg is. Bozóki Zoltán, a volt vezetőedző lapunknak elmondta, hogy a bajnoki idénynek azzal a minimális céllal vágtak neki, hogy maradjon bent a csapat. Az évad előtti játékos-mozgást tekintve nem is lehetett más az elvárás, hiszen a korábbi évekhez képest gyakorlatilag teljesen kicserélődött a játékoskeret. Igyekeztek minél több pontot összeszedni. Sajnos, a sorsolásuk annyira kedvezőtlen volt, hogy az élbolyhoz tartozókkal játszották sorra a mérkőzéseiket. Kevés sikerélmény érte a játékosokat, az igazán fontos meccseken viszont nem tudták hozni a pontokat. A bajnokság első fele után így öt, illetve hétpontos hátrányba kerültek a 15. és a 14. helyen álló csapatokkal szemben. Tavaszra tovább gyengült a gárda, egyre több fiatalt kellett a mélyvízbe dobni, ugyanakkor a játékosok hozzáállásával is problémák voltak, előfordult, hogy nem volt megfelelő az edzéslátogatottság. Fizikálisan így sem voltak problémáik, elsősorban mentálisan zuhant össze a csapat, akáregy mérkőzésen belül is, de akkor látványosan. A Kistelektől elszenvedett 7-1-es kudarcot követően érezte úgy Bozó-ki, hogy egy esetleges váltás a kispadon még felrázhatja a társaságot, így került a helyére játékos-edzőként a Kinizsihez tavasszal visszatérő kapus, Vadász Béla. A csapat előbb 5-0-ra kikapott hazai pályán a Nagymágocstól, ám egy fordulóval később jó játékkal, 2-1-re legyőzték a Kiskundorozsmát. A győzelmet azonban öt vereség követte, így a Szentes búcsúzott az első osztálytól. Vadász Béla egyetértett Bozókival abban, hogy a mentálisan megroppant csapatot nagyon nehéz volt kirángatni a gödörből, és ez nem is sikerült. Nehezítette a dolgát, hogy azokat a változásokat, melyeket a csapaton belül szeretett volna végrehajtani, nem tudta megvalósítani sérülések, eltiltások és egyéb okok miatt. Nem volt kiből válogatnia, szinte mindig a kényszer szülte a gárda összeállítását. Igyekeztek a stabil védekezésre alapozni, de nem sikerült megtalálni ennek a csapatrésznek a megfelelő összetételét.
Az érme másik oldala az, hogy amíg hatan, tízen, vesznek részt az edzésen, addig érdemi munkát nem lehet végezni. Mindezek ellenére voltak jó pillanataik, a Tápé ellen összeszedetten, az előzetesen megbeszéltek szerint futballozott a csapat. Itt olyan öszszeállításban játszottak, ahogy előzetesen Vadász Béla elképzelte, és hozni is tudták a mérkőzést. Ha a következő szezonban is ő irányítaná a munkát, mindenképpen szükség lenne egy jó kapusra, csatárokra, egy jó védekező középpályásra, összességében öt, hat játékosra. Mindezeken túl mindenképpen változtatni kell az edzéslátogatottságon, még a másodosztályban is ez az alapja mindennek. A megbízatása azonban lejárt, azt hogy a vezetőség kivel képzeli el a további munkát, még nem lehet tudni.
Hering Viktor