A minap nyílt levelet intézett több sajtóorgánumhoz, összefogva a bal oldali frakció, az Együtt Szentesért Egyesülettel, és a Pálmások Szövetségével. Összefogva, mert így érzik csak erősebben hallathatónak hangjukat. Teszik ezt most is ugyanúgy, ahogy éveken keresztül tették.
Három párt, civil szervezet vett célkeresztbe kérdéseivel. Olyanok, akik támadást éreznek, pedig Ők támadnak. De miért is veszik fel a fegyvert, mikor nem háborúról, hanem egy nemes ügyért, egy beteg kisfiú jobb életkörülményeiért küzdöttünk együtt a Lakásügyi Bizottság tagjaiként. Ugyanúgy, ahogy tesszük ezt évek óta, de ebben az ügyben, a kivételek között sikerrel.
A Lakásügyi Bizottság tagjai az elmúlt években számtalan rászoruló, nyomorúságos körülmények között élő családot kerestek fel Szentesen. Mikor ilyen helyeken fordul meg az ember, elszorul a szíve és megfogalmazódik benne: ki a leginkább rászoruló. Tanácstalanok vagyunk, hiszen igazából mindenkin kötelessége lenne az önkormányzatnak segíteni, a forrásokból azonban keveset szánnak erre. Helytelenül!
Tűzoltás egy-egy család számára a fedél megszerzése, hiszen mindenki tudja, hogy jelenleg is 70 körüli család van csak a sürgősségi listán, de több százan jelezték rajtuk kívül is, hogy csak lakáskiutalás segíthet helyzetükön.
Többször is a képviselő-testület elé vittem a sürgető kérést: Szociális bérlakásokat kell vásárolni vagy építeni Szentesen. Előrelépés, szemléletbeli változás azonban nem következett be. Sokak számára fontosabbak a látványberuházások, a főutca többszöri átrendezése, a "látványos kampányprojektek". Ezek ugyan pályázati forrásból valósultak meg, de mindenhol az önrészt a kis emberek adójából biztosítják, amelyet számukra sokkal fontosabbra is lehetne költeni.
Világos mindenki előtt, hogy a lakásügy, a szociális szféra nem látványberuházás, amelyek eredményeivel a politikusok tetszeleghetnek. Azért erre ellenpélda is van Szentesen, hiszen néhány tízezer forintos adakozásról bősséggel volt sajtótájékoztató az elmúlt hónapokban, a helyi sajtó aktív bevonásával.
Tegyük félre ezt a témát!
Miért ne tarthatnék sajtótájékoztatót a Lakásügyi Bizottság elnökeként, egyéni képviselőként egy olyan témában, amelyet én terjesztettem elő, s amely a körzetembe tartozik. Erre minden jogom megvan, s ez nem erkölcstelenség.
Piros lapot kap mindenki, ha nem a polgármester úrral vagy Önök közül valakivel szól egy fontos ügy előrehaladásáról? Engedélyt kellett volna kérnem egyéni képviselőként nyilvános megszólalásomhoz?
Mások is felkaroltak egy-egy témát. Siker esetén ki jelentette be a képviselő-testület döntését a lakosoknak? A sajtótájékoztatókról készült tudósításokból, fényképekből világosan kiderül: Minden jó dolog a polgármester úr kezdeményezése, s közvetlen munkatársai azok, akik egyedüliként képesek a megvalósításra.
Velünk, a Lakásügyi Bizottsággal, s az önkormányzati képviselőkkel is megtörtént, hogy egy jó ügyet sikerült célba juttatni. Legutóbb például polgármester úr büszkén jelenttette be: az önkormányzat fizeti a méhnyakrák elleni gyermekeknek való védőoltást. Szintén képviselői kérdésre merült fel a mindennapos testnevelés gondolata, a mohóság miatt – mellyel engem vádolnak – a kezdeményezők mégsem szólalhattak meg a sajtótájékoztatón.
Figyelmükbe ajánlom azokat az újságcikkeket, melyek miatt nyílt levéllel támadnak. Le van írva bennük, elmondtam: előterjesztésemre, képviselő társaim egyhangú szavazatával történik előrelépés Varga Szebasztián ügyében. Az önkormányzat a döntés előtt már hirdetésben kereste a lakást. Ezt több helyen leközölték.
Miért hát akkor a támadás? Valaki vélt saját politikai tőkéjét félti saját mohósága miatt? Úgy érzi, hogy egy lehetőséget elvesztett kampányrepertoárjából?
Szúrja a levélírók szemét az is, hogy kivételesen a polgármester helyett Szentes és térsége nagy többséggel megválasztott országgyűlési képviselője volt jelen egy ilyen bejelentésnél. Nem kell ezen csodálkozni, hiszen ha helyi szinten nincs hathatós előrelépés, akkor országos forrást kell találni a probléma megoldására. Ebben azonban egyedül Farkas Sándor lehet partnerünk, segítségünk a parlament tagjaként.
Mohó produkció? Ez nem az én cselekedeteimet, erkölcsi normáimat jellemzi. Nem én vagyok az, aki a bizottsági elnökséget és önkormányzati képviselőséget összemossa a pártoskodással. Önök azok, Kedves Képviselő Társaim, akik nem magánemberként, vagy bizottsági tagként, hanem pártok, civil szerveztek vezetőiként fogalmazták meg szorongásaikat, és mohóságukból fakadó támadással "az őszi önkormányzati választásokra gyúrnak".
Dr. Gyenes Ágota