"Nem az a fontos, hogy az ember hány éves, csak a szíve legyen fiatal."
Ezzel az idézettel köszöntötte a Kertvárosi Körzet Rákóczi Ferenc utcai óvodájában megtartott ünnepségen a megjelent nyugdíjasokat Varga Tiborné általános helyettes, a jelenlegi kollektíva legrégebben itt dolgozó óvónője.
A körzetben 24 nyugállományú dolgozó van, akik valamilyen módon tartják a kapcsolatot régi munkahelyükkel. Van, aki hetente belátogat az óvodába, de olyan is akad, aki naponta jön unokájáért, így nem szakadt el a régi munkahelyétől. Azonban nem jut idő egy kis beszélgetésre, hiszen a munkahely az munkahely különösképp az óvodákban, ahol a gyermekeket gondozni kell, segíteni, figyelemmel kísérni. Ezért döntött úgy az óvoda közössége, hogy meghívja a régi munkatársakat egy kis beszélgetésre. A hívó szóra nagyon sokan eljöttek. Azok is örömmel fogadták a kezdeményezést, akik valamilyen okból most nem tudtak részt venni a találkozón.
Jó volt látni és hallgatni a régi dajka néniket, óvó néniket. Bár már néhány év eltelt, de ugyanolyan fiatalos lendülettel, jó kedvvel és érdeklődéssel járták körbe óvodánkat. Tehették, hiszen az sokat fejlődött az utóbbi két esztendőben. A leglátványosabb változás, hogy a régi épületet kívül felújították, most pedig az udvari részen folyik a munka. Új tálalókonyhával bővült az óvoda épülete, mely lényegesen megkönnyíti a dolgozók munkáját. Jól sikerült a tervezés és a kivitelezés is.
Rövid kis műsorral kedveskedtek az óvoda dolgozói. Egy óvodásunk, Szobota Léna "Lolamesék-Nagylány vagyok" című mesével csalt könnyeket a hallgatók szemébe. Mindenkit elvarázsolt tehetségével, előadásmódjával, kedvességével. Az itt dolgozó óvónők híresek arról, hogy milyen szépen tudnak énekelni, hiszen az Óvónői Kórus tagjai. A "Régi – régi dal" elhangzása után körzetvezető óvónőnk, Geréné Dunaháti-Vas Márta köszöntötte a megjelenteket. Örömét fejezte ki, hogy ilyen sokan eljöttek, majd elmondta milyen változások történtek az utóbbi években.
Ez után megvendégeltük a régen itt dolgozó munkatársakat, majd sokáig beszélgettünk.
Nagyon sok jó hírt hallottunk, de voltak kevésbé jó hírek is. Megemlékeztünk azokról a régi munkatársakról, akik már nem vehettek részt ezen az eseményen. A régi óvodásokról beszélgettünk a legtöbbet. Örülünk a sikereiknek, várjuk, hogy ismét találkozzunk, mikor mint szülők jelennek meg leendő óvodás gyermekeikkel.
Szeretnénk minden évben nyugdíjastalálkozót tartani, ezzel hagyományt teremteni.
Szeretnénk megköszönni volt munkatársainknak, hogy eljöttek. Jól érezték magukat és kicsit visszaforgatták az idő kerekét, megint óvó nénik, dajka nénik lettek, akikre mindig szeretettel gondolunk.
Szobota Imréné
szervező