A kerti növényeket gombák, rovarok, baktériumok, és vírusok támadhatják. A legnagyobb gondot – különösen ebben az esős időben – a gombák okozzák. A baktériumok is jelen vannak. A tűzelhalás az almatermésűeknél az idén talán nem anynyira súlyos, mint az elmúlt években, ha időben elkészülünk a megelőző kezelésekkel. Sajnos a gombás fertőzéseknek ez a rendkívül párás idő, mely néha-néha fel is melegszik, ideális táptalajt jelent. Az őszibarackosoknál a levélfodrosodás egyre erőteljesebb, a kajszibaracknál és a meggynél pedig a moníliás fertőzés terjed egyre jobban. A szőlőben a peronoszpóra talált tökéletes életkörülményeket. Azok, akik szeretnének még termést betakarítani, bizony figyelni kell és ha nem esik, a megfelelő ellenszert ki kell jutatni a növényekre. Ha viszont megindul egy kicsit a melegedés – erre előbb utóbb sor kerül –, akkor a lisztharmat okozhat problémát, főleg az almatermésűeknél és a szőlőnél. A peronoszpóra és a varasodás megelőzésére réztartalmú szereket, a lisztharmat jellegű gombacsaládnál a kéntartalmú szereket kell alkalmazni. A rovaroknál most jön a "szezonja" a különböző levéltetű-féléknek. A burgonyabogarak is megjelentek, az almatermésűeknél pedig a molyfélék. Míg a gombáknál nem tudunk vegyszer nélkül védekezni, addig a rovarok ellen van lehetőség a biológiai védekezésre. A rezgőlegyek, fürkészlegyek, darazsak, katicabogarak nagyon sok kártevőt képesek elpusztítani, de a mostani időjárás nem nekik kedvez. A katicabogarak nem győzik pusztítani a levéltetveket. Az a kert, ami biológiailag jól be van állítva, nem biztos, hogy kémiai szereket igényel, hiszen a természetes ellenségek elvégzik a védekezést helyettünk. De ha ez mégsem elég, akkor rendkívül óvatosan, mégis permetezni kell. Vannak ma már olyan kombinált szerek, amelyek egy kiszerelésben tartalmaznak többfajta hatóanyagot, és így egy menetben meg lehet oldani a védekezést többféle kártevő ellen.
A permetezés technikájáról, a szükséges kezelésekről annyit érdemes tudni, hogy nagyon oda kell figyelmi, hogy mikor és hányszor hajtjuk végre. Figyelembe kell venni, hogy az eső mikor esett. Hagyni kell, hogy felszáradjanak a levelek, és utána kell a szert kijuttatni. Ellenkező esetben a permetlé nagyon felhígul és nem fejti ki a hatását. Fontos, hogy a levelek fonákja is kapjon a szerből, ne csak a színe, így a vegyszer be tud hatolni a levelek szöveteibe. Amennyiben az eső a permetezés után lemossa a szert, akkor sajnos újra kell kezdeni a munkát. Akik komolyan védekeznek, akár 7-10 alkalommal is permetezniük kell.
A motoros permetezők igen szépen dolgoznak, hiszen megfelelő szemcsenagyságra porlasztják a vegyszert, így az könnyebben felszívódik. A háti permetezők is megfelelnek az előírásoknak. A nagyobb fákra hosszabbítókkal lehet kijuttatni a szert. Itt visszautalhatunk a tavasszal említett metszésre, amikor arról beszéltünk, hogy a fákat lehet úgy formálni, hogy arra is gondoljunk, hogy a termést le kell szedni, vagy éppen permetezni kell.
Garai Sz. Imre