2010. május 14.

Magról vetés

Dr. Horváth György, a kertbarátkör elnöke az aktuális kertművelési feladatok közül a májusban ültethető magokról, palántákról osztja meg nézeteit, illetve ad tanácsot az otthoni kertészkedőknek.

Május az egyik legaktívabb hónap a kertekben, a ház körüli veteményesekben. Vannak olyan növények, amelyeket magról vagy előnevelt palántákról lehet telepíteni. Most van itt az ideje a csemegekukorica, a tökfélék, a bab, a dinnye, cékla magról való ültetésének, de van olyan is, hogy valaki előneveli, vagy megvásárolja a palántákat. Az ősi népi hagyomány a magról vetésnek ismeri azt a szabályát, hogy az év 100. napján vagy az után lehet vetni a melegigényes növények magjait.

Sokan a magokat beáztatják, előre duzzasztják, így hamarabb kikelhetnek. Ennek a módszernek van veszélye is; ha száraz talajba ültetjük az így kezelt magot, akkor a talaj kivonja belőle a nedvességet. Ha mégis beáztatott magot vetünk, feltétlenül locsoljuk be és tartsuk nedvesen a talajt.

A vetési mélység, a magok átmérőjétől függ. A nagyon apró szemű magok esetén ez annyit jelent, hogy éppen csak húzzunk rá földet, a nagyobb szeműek esetén a három-négyszerese legyen az átmérőnek takarás. Tudni kell azt, hogy a magban a kihajtáshoz szükséges táperő meglehetősen korlátozott forrás. Ha a kihajtó kis növény nem éri el a fényt, akkor elpusztul.

A sortávolság is nagyon fontos tényező, meghatározza, hogyan akarjuk később művelni a sort. Jó tanács: ha sokféle dolgot ültetünk, akkor készítsünk egy kis térképet. Ha az ember nem minden nap tud ránézni a vetésre, a gaz között nem mindig lehet megtalálni a haszonnövényt.

A bab ültetésénél oda kell figyelni, hogy bokor- vagy futóbabról van szó, mert úgy kell megválasztani a környezetet. Lehet párosítani a növényeket ültetéskor a zöldségmagokkal, hónapos retekkel, hogy megmutassa a sortávolságot, amikor kapálunk.

Garai Sz. Imre