Több diák állásajánlatot kapott

Hazatértek Franciaországból

A Zsoldos diákjai PárizsbanA Zsoldos Ferenc Szakközépiskola és Szakiskola 16 tanulója öt hetet töltött Franciaországban szakmai gyakorlaton. Nemrégiben tértek haza, tele élményekkel és tapasztalatokkal. Néhány résztvevővel és a két kísérő tanárral beszélgettünk az utazásról.

Az iskola két pedagógusa, Bristyán Ágnes és Versegi Zoltán volt együtt a fiatalokkal. Elmondták, hogy hat szakma képviselői utazhattak: bolti eladók, fodrászok, szobafestők, kőművesek, épületgépészek és lakatosok. Az iskola a Come-nius-program keretén belül a Tempus Alapítványnál pályázott erre a lehetőségre. Ezeknél a pályázatoknál mindig az iskolák feladata, hogy megkeressék a nekik megfelelő külföldi partnerintézményeket. Hosszas kutatás után talált rá a Zsoldos azokra a francia képzési helyekre, ahol fogadhatták a tanulókat. Három településen dolgoztak, a hétvégéket Lille-ben töltötték.

A felkészülés tavaly májusban kezdődött, ekkor indult a Zsoldosban egy francia nyelvtanfolyam. Erre bárki jelentkezhetett, aki kedvet érzett a nyelvtanulásra és a későbbi utazásra. Eleinte heti két órában ismerkedtek a nyelvvel, szeptembertől heti 2×2 órájuk volt. A két pedagógus elmesélte, hogy a tanfolyam egyfajta előszűrő volt, szeptemberre látható volt a lemorzsolódás. Csak a legkitartóbbak és az utazásra legelszántabbak folytatták tovább a tanulást. Mivel az iskolában a francia nyelvet nem oktatják órarendi keretek között, mindenki a nulláról kezdte a tanulmányokat. Elsajátították a mindennapi élethez szükséges alapvető kifejezéseket, köszönéseket, néhány fontos kérdés- és válaszlehetőséget.

Az, hogy végül kik lehetnek a február 19-én kiutazók, két dologtól függött. Egyrészt a nyelvtanfolyamon való előmeneteltől, másrészt az osztályfőnökök és a szakmai tárgyakat oktató tanárok véleményétől. A 16, más-más évfolyamra járó gyerekek először egy három napos összeszoktató táborban vett részt októberben a szentesi strandon. Erre azért volt szükség, mert legtöbben nem is ismerték egymást előtte és szükség volt arra, hogy a kalandnak jó viszonyban, szinte barátokként vágjanak neki.

A diákokat is faggattuk az átélt élményekkel kapcsolatban.

A szobafestőnek tanuló Gránicz Balázs egy vállalkozónál dolgozott. Úgy érezte, segítőkészek voltak vele szemben. Az itthon megalapozott nyelvtudását számtalan szakkifejezéssel bővítette a kollégák segítségével.

Tóth Lajos épületgépész egy portugállal és egy franciával volt egy munkahelyen. A kapcsolattartója minden reggel a kollégiumból a munkavégzés helyére kísérte. Elmondta, mennyire meglepte, hogy a külhoniaknak mennyire bosszantóan lassú a munkatempójuk. Ezzel a tapasztalattal a jelenlévő többi diák is egyetértett. Pozitívumként élte meg viszont, hogy milyen fontos számukra az egészségvédelem munkavégzés közben.

Három, bolti eladónak tanuló lány egészítette ki a fiúk beszámolóját. Mindanynyian egy-egy kis üzletben töltötték az első két hetet, majd három hétig nagyáruházakban gyakorlatoztak. Seres Zita is hangsúlyozta a segítőkészséget. Elmondta, hogyha kellett, a kollégák szótárt lapoztak fel és így mutatták meg neki, mit szeretnének. Szőnyeg Noémi szerint eleinte nehézkesen ment a kommunikáció, de később belerázódtak. A munkaidőt hosszúnak találták, ezért esténként nem is használták ki a kollégiumból való szabad kijárást, inkább pihentek. Lovas Petra hálásan gondol vissza a kollégára, akivel egy kis férfiruházati üzletben dolgozott együtt. Amikor nem volt vevő, a fiatalember szituációkat talált ki és azt játszották el, így Petra szakmai szókincse rendkívül sokat gyarapodott. A kommunikációban segítségére volt az iskolában elsajátított angol és az egyetemes rajzolás.

A hétvégéket kirándulásokkal töltötték a fiatalok és a tanáraik. Bejártak sok belga és francia várost, egy teljes napot Párizsban töltöttek. A Zsoldosból az igazgató, Pintér Etelka és öt pedagógus néhány napos, az alapítvány által kötelezően elvárt ellenőrző látogatást tett náluk. Ők is elégedetten konstatálták, hogy a tanulóik jó gyakorlati helyekre kerültek és ott kifogástalan munkát végeztek. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint, hogy többen is kaptak komoly állásajánlatot az átmeneti munkáltatójuktól. A fiatalok egyöntetűen azt válaszolták a kérdésemre, hogy adandó alkalommal élni fognak a lehetőséggel. Úgy vélik, nem csekély hozadéka az utazásnak az, hogy a való életben tapasztalhatták meg, milyen fontos a szorgalmas tanulás és a nyelvismeret.

Králik Emese