2010. március 5.

Mátyás királyról - másképpen

Hatalmas, máig tartó időszakot és gondolati síkot ölel fel a Koszta József Múzeumban ezekben a hónapokban látogatható időszaki kiállítás. A Corvin Tükör - A kultusz évszázadai címet viselő, három részből álló tárlaton olyan módon találkozhatunk a Hunyadiak korával és a későbbi századokban továbbélő kultuszával, hogy közben képzőművészeti remekműveket, érdekes régészeti leleteket csodálhatunk. Mátyás alakja természetesen majd minden alkotáson megtalálható, de a Budapesti Történeti Múzeumból érkezett anyag vonzerejét többek között éppen az adja, hogy nem csupán a megszokott ábrázolásban láthatjuk a nagy királyt. Központi helyen látható Mátyás úgynevezett bécsújhelyi portréjának 17. század elején készült reprodukciója. Az uralkodó az eredetit 1487-ben, a város elfoglalásakor adományozta a polgároknak, a késő középkorban és a reneszánszban szokásos elképzelés szerint, hogy tudják, kivel állnak szemben, tudtuk meg a kiállítás kurátorától. Dr. Basics Beatrix, a BTM főigazgató-helyettese szerint ez a sokkal kevésbé ismert bíborköpenyes, páncélos, szakállas, rövid hajú Mátyás-portré azt a képet mutatja, amit a király magáról közvetíteni akart, vagyis hogy antik uralkodóként jelenjék meg a kortársak előtt.

A 20. század Mátyása viszont már az itáliai reneszánsz uralkodó képe, ezt láthatjuk ma a papírpénztől kezdve az ásványvizes palackig szinte mindenhol.

A teremben állították ki Madarász Viktor 1859-ben készült, Párizsból hazaküldött Hunyadi László siratása című képének vázlatát, mely eredeti méretében a Magyar Nemzeti Galériában látható. A festmény abba a vonulatba tartozik, mely az 1848/ 49-es szabadságharc és forradalom után a nemzeti öntudat ébrentartását szolgálta, így a halott Hunyadi László ábrázolása egyet jelentett a levert szabadságharccal. Szintén a Galériából Benczúr Gyulának a Mátyás fogadja a pápa követeit című alkotásához készült vázlata is megtekinthető a kiállításon. A terem közepén helyezték el Alexy Károly szobrászművész Mátyás-szobrát, mely egy tervezett, de soha el nem készült sorozat első darabja 1844-ből. Az innen nyíló kiállítótérben az egykori Hunyadi-birtok korabeli régészeti leleteiből látható tematikus válogatás, a használati tárgyak, a pénzérmék, hadászati és temetkezési emlékek külön vitrinbe csoportosítva.

Egy kis könnyedség a végére: Mátyás mindezek mellett egy modern, a humort sem nélkülöző képregény-pályázat legjobb alkotásain is visszatér a kiállításon.

Múzeumpedagógiai foglalkozások helyszíne is a tárlat.

(darók)