A mezőgazdasággal foglalkozók ügyeinek felkarolása

125 éve alakult a Csongrád Megyei Gazdasági Egyesület

Gróf Károlyi SándorMegyénk egykor legjelentősebb gazdasági szervezetét mondhatnánk 150 évesnek is, hisz az egyesületre vonatkozó első adat 1860-ból származik. Eszerint 1860. január 9-én Szegeden megtartotta alakuló ülését a Csongrád Megyei Gazdasági Egylet. E korai egylet 548 taggal alakult meg; az elnöke gróf Károlyi Sándor volt. Működése csak rövid életű lehetett, mivel 1862 februárjától folytatódott az abszolutista rendszer.

Az 1867. évi kiegyezést követően számos kezdeményezés történt egy új gazdasági egyesület alakítására, de az érdemi szervezőmunka csak az 1880-as évek elején kezdődött meg. Az első konkrét lépést Koller Gábor, a Csongrád Vármegyei Közigazgatási Bizottság közgazdasági előadója tette meg, aki a megye megbízásából 1883. dec. 8-án felhívást tett közzé a Szentesi Lap hasábjain a Csongrád Megyei Gazdasági Egyesület megalakítása iránt, Szentes székhellyel. (Tudni kell, hogy Szentes ezekben a napokban vált a vármegye tényleges közigazgatási központjává.) A kezdeményezést pártolták a megyében birtokos arisztokraták is, elsősorban őrgróf Pallavicini Sándor és gróf Károlyi Sándor.

Az ügy iránt érdeklődők 1884. január 20-án értekezletet tartottak Szentesen, s kimondták, hogy amint meglesz a kellő számú jelentkező, össze kell hívni az alakuló közgyűlést. A jelentkezési ívek köröztetésével párhuzamosan április közepére elkészült az alapszabály-tervezet, amelyet Koller Gábor ideiglenes elnök ismertetett a május 27-én megtartott közgyűlésen. Eszerint a megalakítandó egyesület célja: "Csongrád megye területén a mezőgazdaság minden ágának előmozdítása, a megye gazdasági fejlődésének folytonos éber figyelemmel kísérése, a gazdasági ismeretek terjesztése, fejlesztése, és a mezei gazdaság előmozdításának útjában lévő akadályok elhárítása, s a mezőgazdasággal foglalkozók ügyeinek felkarolása és sorsának javítása." A közgyűlés által elfogadott alapszabályt a belügyminiszter 1884. november elején hagyta jóvá.

A tisztújító közgyűlést 1885. január 20-án tartották, mely alkalommal elnökké gróf Károlyi Sándort, alelnökökké Sar-kadi Nagy Mihály szentesi polgármestert és Burger Alajos uradalmi inspektort választották meg. Ugyancsak megválasztották az igazgató választmány tagjait. A gazdasági egyesület 136 taggal megkezdte működését. Az első években alig hallatott magáról, működése akadozott. Az 1890-es évek első felétől kezdődött meg aktívabb tevékenysége. Az 1920-as évek végén számos Szentes határrészi és községi gazdakör csatlakozott az egyesülethez; taglétszáma ettől kezdve 1500- 1800 körül mozgott.

1945 tavaszától napirendre került a gazdasági egyesület átszervezése. Erre ténylegesen az 1945. szeptember 2-án megtartott rendkívüli közgyűlésen került sor, mely alkalommal kimondták, hogy az egyesület nevét Csongrád Megyei Parasztszövetségre változtatják, és testületileg belépnek a Magyar Parasztszövetségbe. Az új szervezet célja: a vármegye kisgazdáinak, mezőgazdasági munkásainak és gazdasági cselédeinek érdekképviselete és művelése. Az átalakuláskor 30 gazdakör tartozott a szövetséghez, amelynek elnöke ekkor Jószai Bálint gazdálkodó, alelnökei Molnár Kálmán és Bazsó Imre, titkára dr. Bartha Antal. Az 1947. szeptember 24-én megtartott közgyűlésen új tisztikart választottak: elnök Nagy Pál, alelnökök Nagy Dániel és Erdőháti Nagy János, titkár dr. Bartha Antal. A tagszervezet vezetőségével 1948. október 27-én ismertették a belügyminiszter 506.816/1948. IV/3. sz. rendeletét, amely a Magyar Parasztszövetség önkéntes feloszlatásával foglalkozott. Ennek kapcsán kimondták a Csongrád Megyei Gazdasági Egyesület, mint tagszervezet feloszlatását.

A nagy múltú egyesülettel párhuzamosan a többi társaskör és egylet szintén "feloszlatta önmagát".

Labádi Lajos