A csongrádi vár rejtelmei

Szomszédolás

2009. december 10-én, a csongrádi Városi Galéria nagytermében mutatták be Csongrád Város Önkormányzata és az Oppidum Csongrád Alapítvány gondozásában megjelent Tanulmányok a csongrádi feketevárról című tanulmánykötetet. A szomszédos város múltjával foglakozó kutatók és érdeklődők először vehetnek kézbe olyan gyűjteményes kötetet, amelyben az egykori csongrádi földvárral kapcsolatos korábbi tanulmányok és a modern technikát is segítségül hívó újabb elméletek együtt olvashatók. A tartalmilag rendkívül izgalmas, számos régi térképet, képet és légi felvételt tartalmazó könyv tíz szerző munkája. Közöttük találjuk szerzőpárosként a Szentesen élő és alkotó Nagy Géza Balázst és Bede Ádámot.

Az ősi csongrádi vár története iránti érdeklődés az elmúlt évben került ismét előtérbe. Egy nyugdíjas tanár a Google Earth felvételeit vizsgálva, a Várhát környékén vélte felfedezni a középkori vár nyomait. Az elmélet némi felzúdulást keltett, mivel a csongrádi helytörténészek következetesen a Tisza jobb partján határozzák meg az erődítmény feltételezett helyét. Pedig már korábban is születtek tanulmányok, amelyek - főleg régi térképek alapján - felvetették annak lehetőségét, hogy az erősség a jelenlegi meder bal partján helyezkedett el, vagyis a Tiszántúlon, a szentesi oldalon.

A tanulmánykötet szerzői eredeti szakmájuk törvényszerűségeit és vizsgálati módszereit használták fel a téma ismételt feldolgozásánál. Hajdu Dezső vízügyi mérnök a "vizes" környezet által adott lehetőségeket elemzi, a Tisza-szabályozás előtti időszakot. A Nagy Géza Balázs teológus arra vállalkozott, hogy a középkorból fennmaradt latin nyelvű iratok elemzésével adjon választ a nyitott kérdésekre, kiegészítve a korabeli térképek adataival. Kálmán István a légi régészetben rejlő lehetőségeket igyekezett felhasználni. Ez a módszer óriási lehetőségeket rejt magába, hisz segítségével olyan települések és épületek nyomait fedezhetjük fel, amelyek a terepen rejtve maradnak a szemünk előtt.

Az eltérő megközelítéseket felvonultató tanulmánykötet nagyszerűen foglalja össze a csongrádi vár történetével kapcsolatos biztos adatokat, és az ezekre építkező elméleteket. A szerzők közötti ellentét továbbra is leginkább a vár topográfiai elhelyezkedése körül tapintható ki. Elfogadható érveket sorakoztatnak fel azok a szerzők, akik a Tisza bal partjára helyezik a várat, de megfontolandó az érvelés a jobb parti elmélet mellett is. Annyit mindenesetre kijelenthetünk, hogy a fennmaradt források csekély száma miatt a kérdést biztosan eldönteni lehetetlen, így igaza lehet mindkét álláspontnak. Abban bízhatunk, hogy talán a kérdés eldöntése a régészeket is foglalkoztatja majd, és műszeres vizsgálattal, illetve kutatóárkok nyitásával sikerül majd rábukkanniuk valamilyen rejtőzködő objektumra a vár feltételezett helyein. Az új kutatásokhoz inspirációt adhat az ismertetett tanulmánykötet.

Tánczos Roland