2009. december 18.

Lediplomáztam!

Most mitévő legyek?

Hosszú, áttanult éjszakák, véget nem érő vizsgaidőszakok, szakdolgozat-írási dilemmák valamint államvizsga miatti stressz, amit végre magunk mögött hagyhatunk, és boldogan kezünkbe vehetjük munkánk gyümölcsét, a diplománkat! A családunk repes a büszkeségtől, hogy a kisfiuk, kislányuk diplomás lett és tényleg kiléphet a nagybetűs ÉLET-be, hogy szerencsét próbáljon és megmérettesse magát.

Most, hogy magunk mögött hagyjuk a főiskolát s kilépünk a biztonságot jelentő burokból a valódi világba, fontos, hogy megtervezzük karrierünk további lépcsőfokait.

Nincs könnyű helyzetben az a fiatal, aki most törne be a munkaerőpiacra és karrierjét építgetné. Nemcsak a válság, a leépítések miatt, hanem azért is, mert a munkáltatók már szinte kész szakembereket akarnak pályakezdők helyett és elvárják, hogy a jelentkezők több éves munkatapasztalattal rendelkezzenek. Sokan vannak, akik már a főiskolai évek alatt tervezik karrierjüket, ám nem ez jellemző az átlagra. A fiatalok általában akkor kapnak észbe, amikor megtapasztalják, hogy milyen elvárásokat támasztanak a munkáltatók velük szembe. Így legtöbbször beállnak a diplomás munkanélküliek táborába. Ahhoz, hogy valahogy mégis el tudjunk indulni az utunkon, nagyon fontos, hogy tudatos irányítói legyünk az életünknek. Ehhez szeretnénk néhány útmutatást adni.

Önismeret

A karriertervezésnél nélkülözhetetlen az, hogy számadást végezzünk, s nagy önismerettel felmérjük, hogy mivel gazdálkodunk és mi az, amit el szeretnénk érni. Ennek a leltárnak a későbbiekben komoly szerepe lesz a munkakeresés során, valamint az önéletrajzunk megírásában. Készítsünk egy mérleget, amelynek az egyik oldalára azok a rövid és hosszú távú céljaink, igényeink, elvárásaink kerüljenek, amelyeket az életünkkel, karrierünkkel, magánéletünkkel kapcsolatban támasztunk. Ezzel szemben a másik oldalra azokat a dolgokat jegyezzük fel, amelyekkel rendelkezünk s növelik munkaerőpiaci esélyeinket. Ide írhatjuk, hogy milyen ismereteink vannak, képességeink, kompetenciáink, amelyek lényegesek lehetnek a leendő munkakörünk betöltéséhez.

Álláskeresés

Nagyon fontos, hogy készítsük el a saját operatív tervünket, amely lépésről-lépésre tartalmazza az elképzeléseinket, feladatainkat.

1. lépés: Egy lebilincselő CV megírása

Egy jól megszerkesztett önéletrajz belépő lehet álmaink munkahelyére, így nagy gondot kell fordítani a megszerkesztésére. Sajnos pályakezdőként még nem sok mindent tudunk beleírni, hiszen még nem igazán rendelkezünk szakmai tapasztalattal. Azért kutassunk emlékeink között olyan feladatok, diákmunkák, iskolai tevékenységek után, amelyekkel bizonyítani tudjuk, hogy nagyon sokrétű és színes egyéniségek vagyunk. Sokan megijednek, ha önéletrajzírásról van szó és előfordul, hogy végletekbe esnek. Vagy túlságosan egyszerű vagy túlságosan komplikált leírást készítenek magukról. Nem szabad elfelejtenünk, hogy önéletrajzunk a személyiségünket, attitűdjeinket, a teljes valónkat tükrözi és a HR osztályon dolgozó munkatársak ennek alapján fognak megítélni minket. Tehát törekedjünk arra, hogy igényes, minőségi munkát adjunk ki a kezünk alól!

2. lépés: álláspályázat

Napjainkban a webes álláshirdetések száma lényegesen megnőtt, így szinte bármelyik pillanatban megnézhetjük az állásportálok kínálatait. Emellett egyre nagyobb szerepet kapnak a céges weboldalak, ahová a vállalatok feltöltik nyitott pozícióikat és lehetőséget adnak számunkra, hogy beküldjük az önéletrajzunkat. Nagyon fontos, hogy vezessük táblázatot azokról a cégekről, ahová beküldtük a CV-jeinket és folyamatosan tartsuk is ezt karban. Gyűjtsünk információkat a vállalatról, hiszen nincs is annál kellemetlenebb, mint mikor a HR-es kérésére be kell mutatni a céget és mi nem tudunk semmit.

3. lépés: Interjú

Végre behívtak állásinterjúra! Nagyon fontos, hogy amikor felhívnak minket az adott cégtől, próbáljunk minden adatot lejegyezni az interjúval kapcsolatban, és ha esetleg rosszul hallottuk, ne legyünk restek visszakérdezni. Az interjúra mindig pontosan érkezzünk, lehetőleg már 5-10 perccel korábban jelenjünk meg. Ha esetleg valami közbejött, vagy mégsem érdekel minket az állás, mindenféleképpen telefonáljunk és mondjuk le az interjút. Nincs is annál kellemetlenebb, annál, mint mikor minket várnak... hiába. Szánjunk időt arra, hogy kitaláljuk, miben jelenjünk meg, hiszen egy rosszul megválasztott outfit romboló hatású lehet. Lehetőleg ne a hétköznapi ruhánkba menjünk, hiszen egy ünneplős öltözettel is jelezzük, hogy számunkra mennyire fontos a találkozás. El akarjuk adni magunkat és ehhez nélkülözhetetlen az igényes, elegáns megjelenés.

Az interjú során legyünk nagyon érdeklődők, nyitottak és figyeljünk oda teljes lényünkkel az interjúztatóra. A motiváció kiemelkedő szerepet tölt be egy adott személy megítélésénél, így éreztessük, hogy mennyire akarjuk ezt a munkát. Nagyon fontos, hogy önmagunkat adjuk, hiszen azzal csak saját magunknak teszünk rosszat, ha egy olyan munkakörbe kerülünk, amely nem is a mi személyiségünkhöz illik.

4. lépés: Visszajelzésre várva

Nagyon sok önéletrajzot el kell küldeni, valamint nagyon sok interjún meg kell jelenni, míg megkapjuk álmaink munkáját. Az elutasításokat meg kell tanulni kezelni és fel kell tudni őket dolgozni. Nem biztos, hogy azért nem kaptuk meg az állást, mert nem mi voltunk a legügyesebb, legképzettebb jelentkezők. Csak éppen a személyiségünk és egyéniségünk az adott munkakörhöz nem passzolt, s szerencseként vehető, hogy ez még itt az elején kiderült, nem amikor már hónapok óta utálattal megyünk be dolgozni. Nem szabad feladni, kitartónak kell lenni és bízni, bízni, bízni!

Addig is. önfejlesztés

Ne keseregjünk a visszautasítás miatt, inkább arra összpontosítsunk, hogy tovább fejlődjünk bármely téren. Egy nyelvtanfolyam, tréning, tanfolyam, esetleg MSC képzés nem csak abban segít, hogy elfoglaljuk magunkat addig, amíg munkanélküliek vagyunk, hanem abban is, hogy tovább növeljük munkaerőpiaci esélyeinket és még többet érjünk a munkáltatók szemében.

Bánfi Gabriella