Zavarok a város vezetésében

Eldurvult közállapotok a 19. század végén (I.)

Már többször írtunk arról, hogy az 1890-es évek elejétől a közállapotok végletesen eldurvultak, nyoma sem volt az utóbb sokat emlegetett "boldog békeidőknek". A feszült társadalmi légkört jelezték a kiéleződött parlamenti csatározások, az egymást érő munkabeszüntetések, aratósztrájkok, az 1891. május 1-jén és 2-án eldördült csendőrsortüzek Orosházán és Békéscsabán. A "viharsarokhoz" tartozó Csongrád vármegyében Zsilinszky Mihály főispán elrendelte a munkásgyűlések betiltását, így akarván megakadályozni a veszélyes irányú munkásmozgalom terjedését. Elmérgesedett a viszony a vármegyei vezetés és a szentesi elöljáróság között is, amely 1891 nyarán Sarkadi Nagy Mihály polgármester lemondásához vezetett.

A megüresedett tisztségbe a megye a saját emberét kívánta beültetni dr. Tasnády Antal ügyvéd személyében, míg a városi képviselők túlnyomó többsége Balogh János jelölését támogatta, aki 1878-84 között már bebizonyította rátermettségét. 1891. szeptember 30-án botrányos körülmények között, csendőri felügyelet mellett zajlott le a polgármester-választás. 121 képviselő Balogh Jánosra szavazott; Tasnády Antal csupán 61 szavazatot kapott. Az elnöklő alispán - a képviselők heves tiltakozása ellenére - érvénytelennek nyilvánította a Baloghra leadott voksokat, és dr. Tasnádyt kiáltotta ki törvényesen megválasztott polgármesternek. A képviselők többsége óvást emelt a választás eredménye ellen, de azt a megyegyűlés elutasította.

Ettől kezdve közel két éven át ádáz küzdelem jellemezte a városi képviselő-testület működését. Kezdődött azzal, hogy a polgármester-választás ellen a belügyminiszterhez benyújtandó fellebbezés tárgyában november 12-re összehívott rendkívüli közgyűlést Tasnády Antal feloszlatta. Ennek ellenére Törs Kálmán országgyűlési és Sima Ferenc városi képviselők tájékoztatták Szapáry miniszterelnök-belügyminisztert a botrányos polgármester-választásról, és kérték megsemmisítését. A miniszterelnök kitérő választ adott. Két hét elteltével (dec. 30-án) rendkívül viharos városi közgyűlésre került sor. A sorozatos jogsérelmek miatt tiltakozó képviselők lecsillapítására Tasnády Antal polgármester szuronyos csendőröket rendelt a közgyűlési terembe. A képviselők válaszként bizalmatlanságot szavaztak a polgármesternek, s megtagadták a következő évi költségvetési tervezet elfogadását.

Közben a Szentesi 48-as Függetlenségi Párt - mintegy kárpótlásként - 1892. január 10-én többségi szavazattal Balogh Jánost választotta országgyűlési képviselőjelöltjévé. S amint várható volt, a január 31-én lezajlott képviselőválasztáson óriási fölénnyel Balogh János nyerte el a szentesi mandátumot. Ugyanekkor Sima Ferencet a tápéi kerület képviselőjévé választották. A két Csongrád megyei követ parlamenti szűzbeszédeikben feltárták a megyében uralkodó zavaros állapotokat, kemény bírálatot mondva Zsilinszky Mihály főispán és Stammer Sándor alispán jogsértéseken alapuló rendszeréről. Fellépésük eredményességét jelzi, hogy április végén Stammer alispán egészségügyi okokra hivatkozva benyújtotta lemondását.

A városi közgyűlési teremben is tovább folyt a csatározás. A képviselő-testület dr. Tasnády Antal polgármesterrel szembeni bizalmatlansága miatt február végén ismét megtagadta a városi költségvetési tervezet elfogadását. Július közepén ennél is tovább mentek, amennyiben Sima Ferenc és 56 társa indítványozta, hogy a képviselő-testület mondja ki Tasnády Antal polgármester ellen a fegyelmi eljárás megindítását, és rendelje el hivatalából való felfüggesztését. Indok: hivatali kötelesség gyakorlásának elmulasztása, a város erkölcsi és anyagi kárára elkövetett önkényes és törvényellenes eljárás. A közgyűlés az indítványt 63:59 arányban megszavazta. A közgyűlés Tasnády felfüggesztésének idejére Burián Lajos tisztiügyészt helyettes polgármesterré választotta. A feszült közhangulat az elkövetkező hetekben tovább romlott; s amint látni fogjuk, kis híján tragikus halálesethez vezetett.

Labádi Lajos