A mérnök, szakközgazdász

Szentes Városért emlékérem kitüntetettje: Kocsis László

Szentesen született, a nyolc osztályt az akkori Köztársaság téri iskolába járta ki, majd azt követően a szegedi Vedres István Építőipari Szakközépiskolában folytatta tanulmányait, magasépítő szakon. Onnan Pécsre vezetett az útja, a Pollack Mihály Főiskola mélyépítő szakán tanult tovább. Már ott ösztöndíjasa volt a Csongrád Megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnak.

Amikor hazakerült Szentesre, ott kezdett el dolgozni. Bejárt néhány lépcsőfokot, először a közgazdasági osztályon dolgozott, aztán elemzőként végezte a munkáját, majd az anyaggazdálkodási osztályra került, az irodája nem változott ugyan, de előbb eszközgazdálkodási osztály lett belőle, majd a végén közgazdasági osztályként tartották számon. Ez tartott egészen 1994-ig, amikor a vállalatot végleg felszámolták, és az üzemfőmérnökség jogutódaiként megalakította a hét kft.-jét, abból Szentesen kettőt. Ezeket az önkormányzatok kivásárolták. Törvény volt rá, hogy az úgynevezett közművagyont ki kellett szolgáltatni az önkormányzatoknak. Így kerültem '94-ben az üzemfőmérnökségre, azzal a különbséggel, hogy a korábbi közgazdasági osztályvezető titulusból közgazdasági vezető lettem, mondja.

- Felvetődik a kérdés: magas- és mélyépítő mérnökből hogyan lett közgazdász?

- Ez úgy jött össze, hogy a 80-as évek közepe táján beiratkoztam az egyetemre, én ott lehúztam 3 és fél évet, de nem fejeztem be. Viszont a közgazdasági beütésem már a főiskolán is megvolt, és amikor a 90-es évek közepén lehetőségem és időm volt, elkezdtem az alján a dolgot, beiratkoztam mérlegképes könyvelői tanfolyamra, azután a számviteli főiskolára, a vége az lett, hogy az okleveles könyvvizsgáló tanfolyamra is. Alapvetően mérnök vagyok, szakközgazdász.
Tulajdonképpen a vízmű stratégiai kérdéseivel foglalkozom, gyakorlatilag a tulajdonos önkormányzat és a cég között, illetve a cég és az ügyfelek kö-zötti kapcsolattartás a feladatom irányítói, döntéshozói jogkörrel.

- Nehéz feladat? Szeretnénk, ha egy kicsit bővebben körvonalazná a dolgot.

- Szerencsére mindig olyan főnökeim voltak, akikkel nagyszerűen lehetett dolgozni. Sokat segítettek. Ez a mai napig tart. Voltak látványos dolgok, mint például a 2002-ben megkezdődött csatornázás. Nagy munka volt, sok helyen nagyon hiányzott már. Egyébként a vízszolgáltatásnak alapvetően két területe van: egyik a műnek az üzemeltetése: vízkivétel, hálózati elosztás, szolgáltatás. Mindezt képzeljük el egy olyan rendszerrel, ami a föld alatt van, és a korát nézve 50-60-70 évesek, így a fenntartásuk jelentős mennyiségű pénzt visz el. Naponta 2-3 csőtörés is előfordul a szolgáltatási területünkön. A másik pedig a szennyvízelvezetés, ami pedig az összegyűjtést, az átemeléseket, a tisz-títást takarja, ez rengeteg energiát visz el. Ugyanúgy, mint a kitermelés is. Elég sok anyagköltsége van, munka is vele rendesen. Jó volna, ha a megújult szennyvízhálózat mellett lenne egy új szennyvíztelepünk. Ez a jövő zenéje.

- Úgy tudom, munkája mellett tanít is. Hol?

- A Boros Sámuel Szakközépiskolában heti nyolc órám van. Érdekelt a munka, közben megszerettem a diákokkal való foglalkozást. Egészen más világ fogad ott, de más a feladat is.

- Hogyan fogadta a kitüntetést?

- Meglepetésként ért, egészen az értesítésig nem tudtam, hogy én is ott vagyok a jelöltek között. Munkám elismerését, megbecsülését érzem mögötte.

Lovas József