2009. október 31.

Soros ünnepek

A katolikusok számára egy, a protestánsok számára pedig két ünnepnek érkezett el az ideje. Október 31-én ünneplik a reformációt, november 1-jén pedig Mindenszenteket, vagy a Halottak Napját.

A reformáció a 16. században indult el Nyugat-Európában a római katolikus egyház elvilágiasodásának és bizonyos dolgokban az Evangéliumtól való eltávolodásának bírálatával és arra való reakcióként. Majd Luther 95 tézissel hívta fel a figyelmet a hibákra, követeléseit kiszögezte 1517. október 31-én a wittenbergi vártemplom kapujára. A reformátorok között Luther mellett Kálvin, Zwingli és Bul-linger munkássága a legjelentősebb.

Magyarországon a 16. század közepére terjedt el a reformáció. A Kárpát-medence lakossága között eleinte Luther tanai domináltak, de hamar ismertté váltak Zwingli és Kálvin nézetei is. A 16. század második felére a magyarság túlnyomó része kálvinista lett, a szászok és a szlovákok megmaradtak a lutheránus vallás mellett. A magyar reformátorok között kiemelkedően jelentős például Dévai Bíró Mátyás, Melius Juhász Péter, Heltai Gáspár és Károli Gáspár voltak.

Már a 16. században hálát adtak a reformációért, Ebben az időben többféle dátum is felmerült az ünnep időpontjaként, végül II. János György szász fejedelem a 95 tétel kifüggesztésének napját ajánlotta 1667-ben. Ez a dátum terjedt el. A legtöbb református gyülekezetben az október 31-hez legközelebb eső vasárnap emlékeznek meg a reformációról, de több helyen a napján is hálát adnak.

A következő ünnep a mindenszentek vagy mindenszentek napja, melyet a katolikus egyházban november 1-jén tartanak. Az ünnep a 7. századból ered, akkor szentelték fel a hajdani pogány Pantheont Máriának (vártanú volt), a vértanúknak és minden szentnek a közös tiszteletére.

November 2. a halottak napja, melyet eredetileg a pogány rómaiak február 21-én ünnepeltek, később a középkori egyház is bevezette, az ehhez kapcsolódó emlék, Sevillai Izidor püspök szerzeteseinek szóló előírása a 6. századból származik, de ő pünkösd másnapját jelölte meg a halottakra való emlékezés időpontjának. A reformációban nincs hagyománya az ünnepnek, a Magyar Református Egyház Zsinata 1967-ben fogalmaz meg tanítást ezzel kapcsolatban. A református istentiszteleti rendtartás azt ajánlja, hogy november 2-án, vagy az ahhoz legközelebb eső vasárnapon, a templomban vagy a temetőben, a megemlékezés evangéliumi tartalommal töltse meg a hagyományt. A katolikusok is november 2-án tartják, Mindenszentek napja után.