Deutsch túlélőnek ajánlotta gondolatait
A recski munkatábor foglyairól, a Szovjetunióba elhurcoltakról és az '56-os hősökről is megemlékezett Deutsch Tamás szentesi beszédében. A Fidesz európa parlamenti képviselője október 22-én, a nemzeti ünnep előestéjén mondott beszédet a Református Nagytemplom melletti kopjafáknál.
Az '56-os emlékmű mellett a politikus először arról a filmről tett említést, mely 2002 óta a Terror Háza Múzeumban látható. A monitorokon folyamatosan két idős ember vallomását láthatjuk, akik egy dokumentumfilmben sírva fakadnak, amikor visszalátogatnak Recskre, a valamikori munkatáborba, az ötvenes évek szörnyűséges helyszínére. Hét éve fogadja idős, becsületes, tiszta magyar emberek sírása a látogatókat, fogalmazott Deutsch. Ez jutott eszébe a megemlékezés előtt az ifjúsági házban vetített Elszakítva című dokumentum alkotásról is. Ugyanis egy köztünk élő hősről, Horváth Lászlóról szól a film, aki ugyancsak elsírta magát, a vásznon és személyesen a vetítésen is. Neki ajánlotta gondolatait a képviselő, kevéssé ismert történetét pedig megosztotta a hallgatósággal. Az 1942-ben született férfit három éves korában nagyszüleitől hurcolták el a szovjet csapatok, s 17 éven át küzdött, hogy hazatérhessen. De miért is gördülnek le a könnyek az arcukon? Ez az erő, a tisztesség, a becsület könnye a politikus szerint. Túlélték, ami velük történt, könnyet sorstársaikért, sok ezer munkatáborban sínylődő magyar rabért, sok száz, hasonlóan tragikus sorsú gyerekért és sok ezer pesti forradalmárért ejtenek, akik 1956. október 23-án szembeszálltak a világ akkori legnagyobb hadseregével.
Ezeket a könnyeket nem kell, nem szabad felitatnunk, mondta Deutsch. Ugyanis világossá teszik számunkra, mi a kötelességünk. Haza kell mennünk, s el kell mondanunk gyerekeinknek, unokáinknak mi történt 1956. október 23-án, amelyről évtizedeken át csak hazugságokat hallhattak, hangsúlyozta.
A szabadság kivívása, a forradalom győzelme mindenki saját lelkében kezdődik, ahogyan Horváth László, és a pesti srácok is tették. E nélkül nem lehet változást elérni, nem lehet a rossz uralmát megdönteni, ért szónoklata végére Deutsch Tamás. Ezt követően Halmai László és Farkas Sándor képviselők társaságában koszorúzott az '56-os emlékműnél. Őket a kopjafa-állítók, Doktor József és Földvári Nagy Sándor követték, majd a képviselő-testület fideszes tagjai, utánuk pedig a nézők mécsesei kerültek az emlékhelyre.
D. J.