1849. július 25-26. Kossuth Lajos Szegedről Szentesre érkezett. A városban éjszakázott, majd tovább utazott Kunmadarasra.
1909. július 25. Újjáalakult a Szentesi Önkéntes Tűzoltó Egyesület. A megválasztott tisztikar: elnök dr. Cicatricis Lajos alispán, alelnök és főparancsnok Zsoldos Ferenc gépészmérnök, titkár és alparancsnok Nagy Imre árvaszéki ülnök, főparancsnoki segédtiszt báró Maasburg Sándor hivatalnok. A rendes tagok száma 35 fő, a pártoló tagok száma 20 fő.
1919. július 25. A szentesi tiszai hídfő a román túlerő miatt elesett, a hídfő védői a Tisza jobb partjára vonultak vissza. Szentest megszállták az 1. vadász- és a 18. erdélyi hadosztály alakulatai.
1919. július 26. 44 éves korában mártírhalált halt Szentesen Árvai Bálint (1875- 1919) cipész, a Szociáldemokrata Párt szentesi szervezetének alapító tagja, az 1899-ben indított Szabad Szó c. szentesi munkáslap egyik szerkesztője, 1901-ben a Szentesi Általános Népkör alapító tagja, 1905-től elnöke, 1918-ban a helyi Nemzeti Tanács Intéző Bizottságának alelnöke, a Munkástanács vezetőségi tagja, a Népakarat c. megyei lap munkatársa. A várost megszálló román katonaság július 26-án brutálisan kivégezte. (1945- 1990 között a mai dr. Ud-vardi László utca az ő nevét viselte.)
1849. július 27-28. Kossuth Lajos Kisújszállásról Szentesre érkezett, s a városban éjszakázott. Július 28-án levelet küldött Csongrádra, amelyben megparancsolta a kisebb ellenséges alakulatok megsemmisítését, majd viszszautazott Szegedre.
1914. július 27. A mozgósítási parancs értelmében a szentesi hadkötelesek első csoportja elindult Szolnokra.
1924. július 27. Szittner Imre vette át a Szentesi Kisgazda c. újság szerkesztését.
1874. július 28. Megalakult a Szentesi Tímár Ipartársulat. (Tagok száma 17 fő.)
1949. július 29. 88 éves korában Budapesten elhunyt Koszta József (1861-1949) festőművész, a szentesi tanyai táj és életmód világhírű megörökítője. Számos művészeti díj birtokosa: Frak-nói-, Röck-, Andrássy-, Wolf-ner-, Kossuth-díj. A Nemzeti Galéria több festményét őrzi. Hagyatékából 29 festmény a szentesi múzeum tulajdonába került, melyek állandó tárlaton láthatók. 1949-től a helyi múzeum névadója, 1962-ben utcát, 1992-ben iskolát neveztek el róla. Volt Zrínyi u. 2. sz. alatti házát emléktábla jelöli, utcája elején domborműves emlékoszlop áll, Borsos Miklós alkotása.
1979. július 29. Koszta József Kossuth-díjas festőművész halálának 30 éves évfordulója aalkalmából népes szentesi delegáció megkoszorúzta a világhírű művész sírját Budapesten, a Kerepesi úti temetőben. Emlékbeszédet mondott dr. Dömötör János, a Képzőművészek Dél-Alföldi Területi Szövetségének elnöke.
1899. július 30. Petőfi emlékünnepséget tartottak Szentesen a költő halálának 50. évfordulója alkalmából. A városi közgyűlés határozatot hozott az Úri utcának Petőfi Sándor utcára történő átkereszteléséről. A díszközgyűlésen dr. Lakos Imre polgármester mondott ünnepi beszédet.
1914. július 30. A szentesi újságokban megjelent Ferenc József császár és király "Népeimhez!" című kiáltványa. Az esti órákban több ezres tömeg tüntetett a Kossuth téren a háború mellett. Dr. Cicatricis Lajos főispán lelkesítő beszédet tartott.
1849. július 31. A tiszai böldi átkelőhelyet védő honvéd- és nemzetőr csapatok elvonultak; Szentes katonai fedezet nélkül maradt.
1549 Egy feljegyzés szerint Vásárhely és Szentes papjai a Maros és Körös-menti társaikkal együtt zsinatra gyűltek össze Tornyán. Ekkor már felvették a református vallást, de a pontos dátum nem ismert. Valószínűleg itt is a Tisza-vidék reformátora, Szegedi Kiss István lehetett az, aki megnyerte a lakosságot a hitújításnak, de tevékeny rész jutott abban a határbeli földbirtokosoknak: Dóczy Miklósnak és Má-gócsy Gáspárnak is. A Petrák-krónika szerint: "Az 1500-ik esztendő táján e város bévette a református vallást, részint saját földesura Dóczy Miklós, részint Fábi-ánsebestyén és Szentmihály-falva birtokosai, úgymint Mágócsy András, Gáspár és Ferenc, Sövényházi Péter és Móric Márton példájára. De különösen Mágócsy Gáspár felesége Mássai Eulália a református vallásnak nagy pártfogója lévén, ő szállítatta Szentesre a kun nemzetből való Szegedi Kiss István, igen lelkes tanítót, Ozorai Imrét és Turi Litterátor Lukácsot, akik is a vidéken a reformata vallást terjesztő tanítók valának." A szentesi református eklézsia históriája szűkszavúan csak annyit közöl, hogy a "szentesi református eklézsia nem nagy, de virágzó volt, és már a XVI-ik század első felében is tartott prédikátort és tanítót." (A református vallás felvétele 1543-1549 közé tehető.)
Összeállítota:
Labádi Lajos