Beszédessé vált a múltja

Kiss Hajdú Teréznek díjakat hoztak a pályamunkái

Előtérben Jós Józsefné, Kiss Hajdú Teréz és Berezvai ImrénéRendkívül eredményes sorozatot tudhat magáénak Kiss Hajdú Teréz. A Horváth Mihály Gimnázium nyugdíjas pedagógusa családjának múltjába ásta bele magát, s Néprajzi Múzeum által hirdetett országos néprajzi pályázatokon az elmúlt években négy munkájával is első díjat nyert.

A dokumentumokat otthoni selejtezés közben találta, ekkor váltak hirtelen értékessé a nyugdíjas gimnáziumi tanárnő számára. Az elsárgult papírok láttán egyszerre beszédessé vált számára a múlt. Amikor a 2002-ben, elsőként elkészített, Téntace-ruzás történelemkönyv című pályázatáról beszél, egy gyerekkori képet mutat magáról, mely megjárta a II. világháborús keleti hadszínteret. A kép hátoldalán anyja kézírásából kiderült számára, hogy azt Kijevben keretezte be apja, aki 1943 júliusától '44 őszéig ukrán földön katonáskodott. Kiss Hajdú Teréz debütáló dolgozatában ebből bontakozott ki egy fejezet. - Magamban próbálom összerakni múltamat - indokolja témaválasztását a dolgozatról, mely bővelkedik levéltöredékekben, s egy katonatárs fotóiban. Az apai nagyapjának I. világháborús, s három fiának a II. világégés korából származó leveleit tartalmazó pályamunka megyei első helyezést, majd országos I. díjat eredményezett. Ezen felbuzdulva a két év múlva következő pályázaton már az országos zsűrit célozta meg, Téntaceruzás tudósítások és üzenetek címmel. A háborús költészetet prezentáló művével is első lett, együttvéve a mintegy 300 emlékverset feldolgozó, az 1950-es évek udvarlási, házassági felfogását hűen bemutató munkájával, unokanővérének, Kiss Hajdú Eszternek az '50-es évekbeli feljegyzéseivel. A Nincs, ki húzza, nincs ki járja című dolgozatát unokanővérével, Berezvai Imrénével és Jós Jó-zsefnével, a szentesi citerazenekar alapítójával közösen jegyzi. Két évre rá, 2006-ban merész vállalkozásba fogott, unokanővérének ízes beszéde vezette az Aszonták, úgy monták, így hallottam című pályázatához, melyben zömében itthon hallott szólásokat, szófordulatokat gyűjtött egybe. A tavalyi évben benyújtott, és országosan első díjazott, Kiss-Hajdú-NAGY-ságom című munkájában őseinek eredete izgatta, akik feltehetőleg a Hajdúságból jöttek Szentesre 300 évvel ezelőtt. A Hajdú Nagy családban akkor történt "kibicsaklás" a tanárnő visszaemlékezései szerint, amikor Hajdú Nagy Ferenc fia, Bálint meghalt, s a következő gyermek, szintén Bálint már Hajdú Kissként lett anyakönyvezve. Neki aztán nem volt két egyforma nevű gyermeke, pedig nyolc is született, s az apa születési anyakönyvi kivonatára ráakadva göngyölítette fel az ügyet a tanárnő.

Hatalmas, számítógéppel szerkesztett családtérképet is mutat. A harmónika-szerűen kihúzott papír az 1700-as évek elejéig visszautal a családfára, a Hajdú és a Székely családok alakulását, majd 1908-as egyesülését is felfedezhetjük benne.

Mint megtudjuk Kiss Hajdú Teréztől, minden pályázatához személyes kötődése is van, s csak nyugdíjba vonulása után látott neki. Úgy gondolja, semmi kivetnivaló nincs abban, hogy matematika tanárként a történelemben kutakodik, hiszen megfogalmazása szerint matektanár nem azért lesz valaki, mert érdekli ez a reáltudomány, hanem mert ez is érdekli. Az izgatta, mennyire szentesi, vallja Kiss Hajdú Teréz. Egy matematika tanári fricska tőle: 6 milliószor 10 a 8.-on magyar mérföldre, vagyis 500 méterre lakik a Kurcától. Munkái a legjobb helyeken vannak: a szentesi mellett a szegedi Móra Ferenc Múzeumban, a Néprajzi Múzeumban és a két hadi témájú munkája a Hadtörténeti Intézetben.

Vannak témák, amik foglalkoztatják, így például a család anyai ágának felkutatása is előtte áll még.

Darók József