Az intézmény híres tanítványai

Jubilál a Horváth Mihály Gimnázium 3.

Dr. Négyesy László akadémikusA Horváth Mihály Gimnázium fennállásának évfordulója alkalmából eddig felelevenítettük Labádi Lajos levéltár-igazgatóval beszélgetve az intézmény elmúlt 150 éves történelmét; neves tanárairól emlékeztünk. Az évforduló azonban alkalmat ad arra is, hogy olyan jeles diákok munkásságát is felvillantsuk, akik számára pályafutásuk első mérföldkövét a szentesi gimnázium jelentette.

Labádi Lajos a 19. században, az intézményben tanult diákok között említette Dezső (Deréki) Lajost, a sárospataki tanítóképző későbbi igazgatóját, aki elindította Comenius életművének magyar elemzését, és haladó eszméit elsőként ültette át a magyar pedagógiába. Fekete Márton vármegyei főjegyzőt, az 1885-ben Szentes székhellyel alakult Körös-Tisza-Maros Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat főigazgatóját, királyi tanácsost, aki 1910 és 1918 között Szentes országgyűlési képviselője is volt. Kiemelte dr. Hadzsy János szemész specialistát, Kulinyi Zsigmond újságíró-lapszerkesztőt, dr. Ecseri Lajos közgazdasági írót, aki elnyerte az MTA pályadíját.

Szintén az intézmény híres tanítványnak számít dr. Négyesy László irodalomtörténész, esztéta, egyetemi tanár, pedagógiai író. Ő 1918-tól a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja és 1921-től haláláig a Magyar Irodalomtörténeti Társaság elnöke volt. Tudományos munkásságát 1930-ban Korvin-koszorúval jutalmazták.

Nem szabad megfeledkezni Heltai Ferencről, Budapest egykori főpolgármesteréről, akit 1884-ben az MTA nemzetgazdasági bizottságának tagjává választották. De dr. Cicatricis Lajos főszolgabíróról, Csongrád vármegye főjegyzőjéről, alispánjáról, majd főispánjáról sem, illetve Károlyi Mór fogorvosról, a róla elnevezett elmélet megalapozójáról (Károlyi-effektus).

A híres diákok között sorolta a levéltár mai igazgatója Pollák Antalt is, aki Virág József mérnökkel társulva feltalálta a gyorstávírót. Mint azt Labádi Lajos elmesélte, a szerkezet tökéletesítésével elérték, hogy Morse-jelek helyett latin betűs folyóírást adjon, forradalmasítva a távírótechnikát. 1903-ban a Magyar Tudományos Akadémia Wahrmann-díjjal tüntette ki a feltalálókat. A Híradástechnikai Tudományos Egyesület 1960-ban Pollák-Virág Emlékérem elnevezéssel díjat alapított. 1973-tól Pollák Antal nevét viseli a szentesi Műszaki Szakközépiskola.

Szintén kiemelkedik dr. Várady Lipót Árpád győri püspök, kalocsai érsek, Farkas Antal költő, író, újságíró, dr. Csergő Károly Csongrád vármegye alispánja, közigazgatási reformer, szociográfus, Dobovszky József István építészmérnök, Sima László újságíró, lapszerkesztő, történetíró, valamint Jakó Géza keramikus, iparművész, Derzsi Kovács Jenő középiskolai tanár, népdalgyűjtő, zeneszerző, karnagy, dr. Arady Kálmán orvos, művészettörténész munkássága.

Kivételes életművet hagyott hátra az egykori diákok közül dr. Bugyi István sebészprofesszor, 1933-1974 között a szentesi megyei kórház igazgatója is. Az ő működése idején vált a szentesi kórház korszerű, országos hírű egészségügyi intézménnyé. A professzornak 90 tudományos közleménye jelent meg hazai és külföldi szaklapokban, és 9 könyv szerzője volt. Legfontosabb munkája a két kötetes Gyakorlati sebészet című (1961). 1949-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, 1966-tól a Szegedi Tudományegyetem címzetes tanára, 1976-tól Szentes díszpolgára. Működése alatt a kórház "Bugyi-iskolája" nemzetközi hírnévre tett szert. 1988-ban Bugyi István Emlékérmet alapítottak a Szentesen tevékenykedő orvosok számára.

Labádi Lajos a 20. század első évtizedeiben a középiskolában tanult, kiemelkedő munkásságot maga mögött hagyott személyeket is említette beszélgetésünk végén. Köztük dr. Barta János irodalomtörténészt, egyetemi tanárt, az MTA tagját, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem rektorát. Dr. Csallány Dezső régészt, múzeumigazgatót, aki számára a szegedi és szentesi múzeumokban őrzött gepida leletanyagra támaszkodó kutatásai hozták meg a tudományos sikert. Dr. Papp László jogászt, birkózót, edzőt, szakírót, hétszeres magyar bajnokot, 15-szörös válogatottat, Európa-bajnokot, olimpiai 2. helyezettet, aki 1935-1945 között a Magyar Birkózó Szövetség szövetségi kapitánya is volt. 1950-55 között pedig a magyar birkózó válogatott edzője.

Szigeti György Kossuth-díjas fizikus sem maradhat ki a sorból - hangsúlyozta La-bádi -, ugyan úgy, ahogyan Csúcs Ferenc szobrász és éremművész dr. Nyíri Antal nyelvészprofesszor, egyetemi tanár, az MTA tagja sem. Katona Kiss Ferenc festőművészre is emlékezni kell, aki a fiatal tehetséges művészek támogatására feleségével együtt létrehozta a Katona Kiss Ferenc és neje Túri Júlia Képzőművészeti Alapítványt. Szintén ebben a korszakban tanult a Horváth Mihály Gimnáziumban dr. Barta István történész, a történettudományok doktora. Ő rendezte sajtó alá Kossuth Lajos Összes Munkáit. Ezen kívül Örkényi Strasszer István szobrászművész, dr. Zsoldos Ferenc sebész főorvos, Dorogi Zsigmond rádiószerkesztő, rendező, dr. Filep Antal néprajztudós, egyetemi tanár és Balázs Árpád Erkel-díjas zeneszerző.

Cseh-Lakos