2009. június 5.

Megérte tanulni

Pályakezdők: Dr. Szabó Eszter

A mosoly már félig gyógyító hatású, ennek jegyében Dr. Szabó Eszter igyekszik kedvességével is megkönnyíteni a receptekkel sorban álló betegek dolgát. Bár a Dr. Bugyi István Gyógyszertár fiatal alkalmazottja még nem doktorként végzett, mégis büszkén viseli ezt a címet, amelyre egy törvénymódosítás miatt visszamenőleg, januártól jogosultak a gyógyszerészek.

A szentesi lány már általános iskolában erre a pályára készült, a gimnázium biológia fakultációjára is ezzel a céllal ment. 2008 júniusában diplomázott a Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán, ahol öt éven át folytatott tanulmányokat. A 25 éves Esztertől azt hallom, kevés a fiatal a gyógyszertárakban, sokan inkább elmennek patikalátogatónak, vagy gyógyszergyárban helyezkednek el. Egyébként is vegyes szakma, a különböző természettudományi vonatkozásai miatt egyfajta olvasztótégely, fogalmaz Eszter. A nyolcféle kémia, a rengeteg képlet miatt nagyon magolós ez a képzés, mondja a fiatal gyógyszerész, de hivatásának szépségeit is elárulja: a változatosságot szereti benne, az emberek közelségét, és azt, hogy segíthet.

Felezve a munkaidőt, gyógyszert ad ki, vagy hátul készíti. Nagy a felelősség, minden nap újabb kihívás, mondja. Amikor a tára (gyógyszerész pult) mögött áll, azt tapasztalja, sokszor türelmetlenek az emberek, de ezt meg lehet érteni. Viszont ha a patikus kedves, nagyon meghálálják. Ezt tanítani nem lehet, véleményezi Eszter, bár a debreceni egyetemen régimódi neveltetést kaptak. Az is igaz, nem mindenki való tára mögé, ugyanakkor szerinte vissza fog térni a kedves bánásmód, hiszen a legfontosabb, hogy megbízzanak az emberek a patikusban, emellett ez a mai világunkban az üzletnek is jót tesz.

Ez olyan hivatás, ahol elmegy az ember egy hét szabadságra, s azalatt forgalomba kerülnek új készítmények. Ezért is gondolja a fiatal gyógyszerész, hogy most többet tud, mint diplomázáskor. Öt évre kapnak működési engedélyt, így élethosszig képezniük kell magukat, valamint lehetőség van szakosodásra. Eszter esetében ez azt jelenti, hogy mostanában rezidensi képzésre jár Debrecenbe, hatástanra szakosodik. S, hogy a rengeteg gyógyszernév és hatóanyag-kifejezés után mivel piheni ki magát? Olvasással, érkezik a válasz: már csak azért is, mert az egyetemen a szakkönyvek mellett nem volt ideje más olvasmányra.

Jelenleg nagyon könnyű patikában elhelyezkedni, mondja Eszter. A nyári gyakorlatait a Dr. Bugyi István Gyógyszertárban töltötte, s már várták is. Államvizsgára mindenkinek megvan a helye, ráadásul anyagilag sem jár rosszul, aki gyógyszerésznek megy, bár a különböző szakterületeken és munkahelyeken azért vannak eltérések, tudom meg tőle. Eszter minden szempontból úgy érzi, hogy jól döntött, s megérte tanulni.

D. J.