A pünkösd újszövetségi egyházi ünnep, a Szentlélek kitöltetésének és az egyház születésének mozgóünnepe, mindig május 10. és június 13. közé esik. Elnevezése a görög pentekosztész, azaz ötvenedik szóból származik, ugyanis a húsvét utáni 50. napon kezdődik. Ószövetségi eredete is van, zsidó ünnep, a Sávuot, mely a törvény, vagyis a Tóra adásának emléknapja és az új kenyér ünnepe.
Az Újszövetség tanúsága szerint a Szentlélek ezen a napon jött el. A Bibliában olvasható, hogy Jézus Krisztus mennybemenetele után az apostolok, Mária és a tanítványok közösen ünnepeltek, mikor hatalmas szél támadt, amely betöltötte az egész házat, ahol összegyűltek. Majd lángnyelvek jelentek meg, szétoszlottak, leszálltak mindenkire, s azok megteltek Szentlélekkel. Nyelveken kezdtek szólni, s mindenki a maga nyelvén megértette, amit az apostolok mondtak. Péter prédikálni kezdett, s az ott lévőkből alakult ki az első keresztény gyülekezet. Ezért a pünkösdöt az egyház születésnapjának is nevezik. Az ünnep jelképe például a pünkösdi rózsa, melyet a mosdóvízbe szoktak szórni az egészség érdekében. Szintén pünkösdi rózsát tettek annak a lánynak az ablakába a legények, akinek udvarolni akartak. Jelkép a fehér galamb is, sok templomban ilyenkor a Szentlelket szimbolizálva fehér galambokat engedtek szabadon. A középkorban pedig a Szentlélek eljövetelét megelőző szél zúgását kürtökkel, harsonákkal is utánozták. Illetve a zöld ág, például a nyír, a gyümölcsfák és a bodza ága, amelyet pünkösdkor a házakra, az istállókra tettek, hogy távol tartsák a gonosz szellemeket.
Az ünnephez kapcsolódva különböző szokások is kialakultak. Ezek közé tartozik a pünkösdi királyválasztás középkortól ismert szokása, amely kapcsán ügyességi versenyen kiválasztották azt a legényt, aki később a többieket vezethette. A lakodalmakba, mulatságokra, ünnepségre hivatalos volt, sőt sok helyen a kocsmákban is ingyen ihatott. Szokás volt a tavaszköszöntés is, az ablakokba, vagy a kerítéslécek közé zöld ágakat, virágokat tűztek nehogy belecsapjon a házba a villám. A pünkösdi királynéjáráskor eredetileg négy nagyobb lány körbevitt a faluban egy ötödiket, közben énekeltek és jókívánságokat ismételgettek. A pünkösdölés keretében pedig adományokat gyűjtöttek a települést végigjárva.
Összeállította:
Cseh-Lakos