Az agyi érbetegség a harmadik leggyakoribb betegség a megbetegedési és a halálozási statisztikák szerint is. Szentesen a tavalyi évben mintegy ötszázan kerültek stroke-kal kórházba - tájékoztatta lapunkat dr. Berente László főorvos.
A megbetegedési listán az első helyen a szívérrendszeri-, a másodikon a daganatos-, a harmadikon az agyi érrendszeri betegségek szerepelnek. Ez a statisztikai adat gyakorlatilag a fejlettnek minősíthető nyugati világra, az Amerikai Egyesült Államokra, Kanadára és Európára, Magyarországra is egyaránt igaz. Vannak olyan fejlődő országok, ahol a fertőző betegségek előtérbe kerülnek. A tényleges rokkanttá válásban - abban, hogy valaki egy elszenvedett betegség után önmaga ellátására is képtelenné válik - viszont az első helyen áll a stroke, melynek hagyományos elnevezése a szélütés.
Ez tulajdonképpen érbetegség, többnyire agyi, nagyon ritkán gerincvelő-betegség. 85 százalékban érelzáródásból származik, körülbelül 15 százalékban pedig vérzéses eredetű. - Az agyérrendszeri betegségek leggyakoribb tünetei közé tartozik a hirtelen kialakult bénulás és a beszédképtelenség. A test fél oldala gyengébbé válik, aki jobb kezes és a jobb oldala bénul meg, ott a beszédképesség is nehezítetté válhat. Eleinte néhány percre átmenetileg is gyengülhet az illető valamelyik keze, félrehúzódhat a szája vagy múló látásvesztés jelentkezhet. Kezelés nélkül ezek a tünetek is maradandóvá válhatnak, ezért minden ilyen tünet jelentkezése esetén azonnal mentőt kell hívni. Ahol a mentőhívás nehézkes, mert például távolabbról kell jönni a mentőnek és a beteg nem eszméletlen, ott az is megoldás, ha gyorsan autóba teszik és beviszik a beteget a kórházba. Ennek oka, hogy ha érelzáródás van, akkor csupán néhány óra (kb. 4,5) áll rendelkezésre ahhoz, hogy hatékonyan fel lehessen oldani a vérrögöt. Később is fel lehet oldani, csak addigra már maradandó károsodás alakulhat ki a tartós érelzáródás miatt - mondta el lapunknak dr. Berente László, aki kifejtette, hogy ha idejében kórházba kerül a beteg, akkor sokkal nagyobb az esélye a túlélésre és arra hogy ne legyen rokkant, ne szoruljon mások segítségére, illetve adott esetben visszatérhessen az eredeti munkakörébe és élhesse tovább az életét.
Az agyi érrendszeri betegségek fő kockázati tényezője a nem megfelelően kezelt, elhanyagolt magas vérnyomás, amiről gyakran nem is tudnak a betegek. Ehhez bizonyos esetekben cukorbetegség is társul, valamint a túlsúly, a mozgásszegény életmód, a vérzsír-anyagcsere zavarai, a magas koleszterinszint, ugyanúgy, ahogy a szívérrendszeri betegségeknél. Az agyi érrendszeri betegségnek van olyan ritka formája is, amikor az ér falán sérvszerű tágulat keletkezik, és az léggömbként dagad, majd szétrobban és vérzést okoz. Ez az aneurizma vérzés, mely egy fejlődési rendellenesség és nem függ össze a kockázati tényezőkkel.
Dr. Berente László elmondta a legsikeresebb kezelés esetén rehabilitációra szinte nincs is szükség, hiszen a kezelés maga is ezt célozza. Amikor valakinek érelzáródásból származó agyi érbetegsége van és időben kórházba kerül, egy olyan intézménybe, amely stroke-központ - a szentesi kórház ilyen -, ahol lehetőség van vérrögoldó kezelésre és nincs az ilyen kezelést kizáró ok, akkor van remény arra, hogy maradványtünet nélkül kerüljön ki az érintett a betegségből. Amennyiben maradványtünetek vannak, akkor a lehető legkorábban meg kell kezdeni a rehabilitációt. Az akut szakban már gyógytornász, ha beszédzavara is van, akkor pedig logopédus is foglalkozik a beteggel.
(Erre a figyelemfelhívásra a Magyar Stroke Társaság országos tájékozató tevékenysége keretében került sor.)
Cseh-Lakos