Már lapunkban is beszámoltunk róla, csaknem nullszaldósra sikeredett a város elmúlt évi költségvetési gazdálkodása. A képviselő-testület előtti értékelésen Szirbik Imre polgármester bevezetőjében elmondta, hogy teljesítették az egyensúlyi költségvetést, biztosították a település dinamikus fejlődését egy nehezebb gazdasági feltételrendszer mellett is. Szerinte minden pénzügyes álma, hogy a független könyvvizsgáló azt állapítsa meg, hogy a város forráshiánya - 8,8 milliós költségvetési végöszszeg mellett - 1,1 millió forint legyen. Mindezt az önkormányzat működési hitelfelvétel nélkül valósította meg. A fejlesztési célú kölcsön csupán 51,5 millió forint 1,4 milliárd forintos kötvénykibocsátás mellett. Mint mondta: sok település büszke lenne ilyen zárszámadásra. Takarékosan ugyan, de biztosították az intézmények működését, pénzügyi kötelezettségeiket idejében teljesítették.
A fejlesztést tekintve megvalósult a 2002-ben tett vállalás, a város teljes területén megépült a csatornahálózat, amely 6.500 bekötést jelent. A központi konyhát saját erőből korszerűsítették. Befejeződött a Református Nagytemplom renoválása, elkészült a református idősek otthona, felépült a Dr. Sipos Ferenc Parkerdő Otthon. Megépült az út a Kiss Zsigmond utcán át az elkerülő útra, továbbá utakat, járdákat, parkokat újítottak fel. Elkezdődött a város belvízrendezése, ezáltal a város teljes kommunális rendszerének a kiépítése. Elismerés jár mindenkinek ezért - mondta a polgármester, megköszönve a képviselőknek, az intézmények dolgozóinak, hogy takarékosan, célratörően biztosították a működést.
Kozák János fideszes képviselő nem vitatta, hogy az egyensúlyi helyzet javult, de mint említette, annak létrejötte abból fakad, hogy az önkormányzat minden szolgáltatási díjat megemelt, ezáltal a város lakossága nagyobb összeggel finanszírozta a költségvetést. A gazdasági válság Szentest sem kerüli el, ami további nehézségeket okozhat. A pénzügyi bizottság elnöke kiemelte: az önkormányzat minimális összeget fordított az intézmények felújítására.
Kitért a hulladéklerakás ügyére, mint mondta, a legújabb verzió szerint 2012-re lesz elfogadott hulladék lerakási lehetősége a városnak, ha nyer a pályázat. A pályázatokon eddig nem nyertek. Mivel ez a pályázat még nincs benyújtva, időcsúszásban vannak, hogy 2012-re várható az, amikor a város el tudja helyezni a szemetét. Ha a szentesi szemétlerakó telepet bezárják, akkor a város hulladékát el kell szállítani, ami azt jelenti, hogy jelentős mértékben növeli a hulladéklerakás költségeit, ami a lakosságot terheli.
Szirbik Imre válaszában leszögezte: a költségvetés erejét, a racionális és emberközpontú gondolkodás mutatja. Mindezt úgy, hogy iparűzési adót nem emeltek, a termálprogram eredményeként az ország egyik legkisebb távfűtési díja van Szentesen, víz- és szemétdíjban a régió legalacsonyabb 1/3-dába tartoznak. Az óvodás, a napközis, a szociális étkeztetés térítési díjai az étel nyersanyag árát jelentik - azaz ami a tányérba kerül -, az előállítás díját az önkormányzat fizeti meg a szülők helyett.
- Valóban igaz, hogy a felújítások sora alacsony - folytatta a polgármester. - De a világ 2004 óta megváltozott. Ma már a felújítások is EU-források felhasználásával folynak, s így azok a költségvetés fejlesztési tábláiban vannak. Itt azonban már hosszú a sor: nyertes pályázatokkal újítjuk fel és fejlesztjük a bölcsődét, az óvodákat, az iskolákat, a Családsegítő Központ intézményeit, illetve a Hajléktalan Szálló és a Gondozási Központ épületeit. Minden olyan forrást igyekszünk megtalálni és megragadni, amely a városi pénzek kiegészítésével, jelentős külső forrást eredményeznek az önkormányzatnak.
Ami pedig a hulladéklerakó ügyét illeti, a város első embere elmondta, a Környezetvédelmi Operatív Program keretében kétszer nyújtották be a szentesi hulladéklerakóba létesítendő hulladékudvar beruházás pályázatát, mivel december 31-ével lejár a telep működési engedélye. Először formai okok miatt utasították el, utána egyértelmű volt a kiírónak az az elutasító véleménye, hogy önálló pályázatokat a Dél-alföldi Regionális Hulladék Klaszter területén nem engedélyez. Ez Szentest és Orosházát hozza nehéz helyzetbe. Szirbik Imre kezdeményezte a Környezetvédelmi tárcánál, hogy e két város hulladékudvar beruházása - amely része a nagy rendszernek - kaphasson zöld utat. Kérte, hogy az esély megtartása érdekében a beruházás maradjon benne a fejlesztési tervbe és munkálkodjanak azon, hogy a határidő lejárta előtt reális megoldás szülessen. A megkezdett folyamat lehetőséget adhat az engedély meghoszszabbítására is.
Kozák János sérelmezte a szennyvíztelep beruházásának elhúzódását. Mint mondta, évről évre emelkedik a szennyvíz díja, ami növeli a város lakosságának terheit.
A polgármester arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy Brüsszelben nem engednek abból az elgondolásból, hogy a szennyvíztisztítók rekonstrukciója esetében az ipari szennyvizek nem vehetők figyelembe a támogatott fogyasztás szempontjából. Azaz az ipari szennyvizekre eső beruházást teljes egészében saját erőből kellene megoldani, ami azt jelenti, hogy 1-1,1 milliárd forint saját erőt kellene letenni. A kialakult gazdasági helyzetben megin-dultak azok a tárgyalások, amely az úgynevezett brüszszeli előírások "puhítására" vonatkoznának. A csomagba benne van az, hogy ilyen típusú gazdaságsegítést a versenyjoggal nem ellentétes módon Brüsszel mégiscsak engedélyezzen. Ha pozitív elmozdulás lesz, a polgármester egyedi döntéssel szeretné majd a kérdést visszahozni a képviselő-testület elé.
Lovas József