Tóth József nevét kapta

Színházkeresztelő

Szilágyi Dezső lapja 1909-ben a színház névadása alkalmából jelent megA szentesi színházterem névadásának, Tóth Józsefről való elkeresztelésének nevezetes eseményére 1909. április 19-20-ig kellett várni. Két napos ünnepség keretében felvette a színházterem Tóth József nevét. Meghívták a jeles napokra a családot is: özv. Tóth Józsefnét, aki Leányfalun élt, fiait, így Tóth Imrét, aki akkor már a Nemzeti Színház igazgatójaként az ország legnagyobb színházát vezette; Tóth József református lelkészt, aki Gyömrőn szolgálta a híveket és Tóth Kálmánt, aki Fóton, mint jegyző dolgozott. Az eseményen megjelent Tóth László is, a neves színész unokája.

A két napos ünnepségre - illetve a hónap végéig - Szentesre invitálták Farkas Ferenc igazgató társulatát. A névadó két estéjén jelentős szerep jutott a szabadkai színészeknek. Közreműködtek a budapesti Nemzeti Színház művészeinek főszereplésével bemutatott előadásokon. Vendégszereplőnek meghívta a város vezetése Jászai Marit, Pethes Imrét és Rózsahegyi Kálmánt az április 19.-i díszelőadás. Shakespeare: Makrancos hölgy főszerepeire. Másnap, április 20-án Gárdonyi Géza Falusi verebek című színművét játszották. A főbb szerepekben Ligethy Juliska, Pethes Imre és Rózsahegyi Kálmán erősítette Farkas Ferenc társulatát.

A névadó rendezvények fővédnökségét dr. Kelemen Béla főispán vállalta és elhatározták, hogy a bevételt a színház berendezéseire, felszerelésekre fordítják.

Az Alföldi ellenzék című újság március végén hosszan tudósított az előkészületekről. "A Szentesen még nem látott fényes ünnepségre dr. Mátéffy Ferenc polgármester, Bugyi Antal főjegyző személyesen hívta meg a vendégeket [.] (a művészeken túl), Tóth Imrét, a nemzeti színház igazgatóját, Tóth József fiát és családját [.] jön gróf Festetich Andor, az országos színészeti felügyelő is."

A Tóth-család tagjainak leveleit, táviratait megtaláljuk a polgármesteri iratok között. Tóth József özvegye Leányfaluról táviratozik: "Nemes érzésű közönségnek azon tettéért, hogy megörökítette boldogult uram emlékét [.] hálás köszönetet mond Tóth József özvegye." Majd hosszabb levélben mentegetőzik Tóth Józsefné a polgármesternek írt szavaiban, köszöni a meghívást és örömét fejezi ki a névadásért.

Tóth József fia, Tóth Imre, aki akkor a Nemzeti Színház igazgatójaként dolgozott, levélben köszönte meg a polgármester meghívását.

A helyi újság Színházkeresztelő címmel tudósít az ünnepi események előzményeiről és Tóth József munkásságáról: "Másodízben hódol most Szentes városa nagy szülötte emlékének. A nyolcvanas évek legelején márványba véste születésének helyét, idejét, még most április 19 és 20-án kultúrájának, művészetének templomát, a városi színházat kereszteli el nevéről [.] Tóth József [.] nagy nélkülözés és küzdelmek során eljutott a Nemzeti Színház színpadáig, bizony ember fölötti munkát végzett, míg európai hírű művészete végre a megfelelő méltánylásra talált. Jellem és cselszövő szerepeiben tűnt ki leginkább óriási erejével és páratlan egyszerűségével. Hírneve csakhamar országossá vált s egész pályafutásán a közönség ünneplése és szeretete kísérte, pályatársai pedig fejöknek és mesterüknek tekintették."

Kruzslicz Pál

(Részletek a szerző Thália Szentesen című, később megjelenő könyvéből.)