2009. február 13.

Mire nevel a képernyő?

Jégtánc versenyen, ha pontozóbírók helyett politikusok mérlegelnének, akkor a sorrend valószínűleg pártszimpátiák szerint alakulna és nem a sportolók teljesítménye alapján. Sajnos a hazai média világában is előfordul hasonló bukfenc, amikor a szakmaiságot, a tárgyilagosságot legyőzik a képzettségi, közéleti tényezők. Ilyenkor az olvasók, a hallgatók, a nézők az igazi vesztesek.

Például mostanában előtérbe került a fokozódó gyermekbűnözés, az iskolai erőszak. Szentesen is a szülők, tanárok, és más jóérzésű emberek nem kis része - a "társadalmi hatások" közé sorolva - egyik bűnbaknak, okforrásnak kiáltja ki némely televízió "erkölcsileg fogyatékos" műsorait. Ezekben a trágár beszédtől kezdve, az altesti mutatványokon át, az embertelen indulatok felkorbácsolásáig minden rossz beteríti a képernyőt. Nem titok, hogy egyes kereskedelmi televízióknál a műsor nem szakmai alkotás, hanem gazdasági termék, elsősorban a nézettség és a nyers hirdetési bevételek növelésére. Nem számít az igényes színvonal, az ízlés, a felelősség. Így a tévék előtt sajnos sokat ülő gyerekek, fiatalok rendkívül káros magatartási és felfogásbeli mintákhoz jutnak. Olyan ez, amikor pénzéhes eladók vegyszerekkel teli gyümölcsöt, paprikát, hamisított mézet kínálnak a vevőknek.

Ugyan létezik a tévé műsorok minősítésére országos testület, de ebben - a "politikai küldöttek" miatt - időnként elgyengül a szakmai ítélet és felpuhul a hozott határozat. A kritizált tévéadók gazdái pedig maguk elé tolják azt az "elvi" védőpajzsot, hogy nem kell korlátozni a kulturális szabadságot, hiszen demokráciában élünk. Ez álságos szöveg, mert a demokrácia nem a lebutítás, a gusztustalanság, a primitívség szabadsága, hanem az egészséges léleké és mentalitásé! Erősen fogalmazva: a demokrácia fórumai nem tűrhetik a nívótlanság diktatúráját. Pláne az ifjúságra gyakorolt hatások tekintetében.

Nekünk és az intézményeknek nem az erkölcsi és művelődés "polgárháború" megvívása a feladat. Ellenben a valódi értékek közreadására kell bírni közösen az érintett tévécsatornák gazdáit. Mégpedig az egyébként meglévő, de nem következetesen alkalmazott szakmai, jogi és más természetű eszközökkel.

Hátha meglátszik majd a képernyőn .

-bert