Január 1-jével lépett hatályba az a kormányrendelet, miszerint az épületek esetében is el kell készíteni azt a tanúsítványt, amely az épületek energetikai teljesítőképességéről ad tájékoztatást. Az energetikai tanúsítvány általában 10 évig érvényes, elkészíttetése pedig nem túl költséges, főleg ha figyelembe veszszük, hogy a szakember tanácsai után mennyit tudunk spórolni a fűtésszámlákon, illetve az épületek hűtéséhez kapcsolódó elektromos áram díján.
Az energetikai tanúsítvány kiállításakor az épület működtetéséhez szükséges energiamennyiséget vizsgálják annak érdekében, hogy a tulajdonos képet kapjon arról, hogy ingatlana mennyire energiapazarló. Az épületek esetében bizonyos technológiák az átlagosnál nagyobb fűtést vagy hűtést is előírhatnak, ezért korántsem mindegy hogy a hőt vagy a hideget milyen hatékonysággal tudjuk benntartani az ingatlanokban. Ez egyrészt függ azoktól az épületszerkezetektől, amelyeket az építésekor használtak, másrészt attól, hogy a fűtést és hűtést milyen hatékonysággal állítjuk elő, mely az épületgépészeti berendezések függvénye.
Ez a kettő határozza meg, hogy a működtetés energiapazarló-e vagy sem. - Ha a vizsgálat eredménye az lesz, hogy pazarló, akkor a tulajdonosnak egyelőre kötelezettsége nincs, de lehetősége van arra, hogy ezen javítson. Ez számára egyébként elemi érdek is, hiszen ezzel az épület működtetésének a költségét, lakóépületek vagy üzemi épületek esetében a fűtésre, vagy a hűtésre használt energia mennyiségét lehet csökkenteni - mondta el lapunknak Czirok Jánosné.
A polgármesteri hivatal műszaki osztályának vezetője hozzátette: Új épületek esetében az energetikai tanúsítványokat az építtetőnek kell elkészíttetnie, legkésőbb az épület használatbavételi engedélyezésig. A rendelet hatálybalépésekor, tehát 2009. január 1-jén már meglévő épületek esetében az ingatlan tulajdonosának kell a tanúsítványt elkészíttetnie, mégpedig abban az esetben, ha az ingatlant el akarja adni - a jogszabály úgy fogalmaz, hogy ellenérték fejében történő tulajdon átruházás esetében -, illetve akkor, ha az épületet egy éven túl bérbe adja. A tanúsítványt a szerződés megkötésekor a vevőnek át kell adni, illetve a bérlőnek be kell mutatni. Mindez azonban meglévő épületek esetében csak 2012. január 1-jétől kötelező, addig önkéntes jellegű a tanúsítás.
A tanúsítványt általában a teljes épületre kell elkészíttetni, vannak azonban olyan épületek, amelyben nem egy önálló rendeltetési egység van, hanem több. Ilyenek például a társasházak, amiben több lakás is van, valamint az olyan társasházak, amelyekben nemcsak lakások, hanem üzletek, vagy műhelyek is találhatók. Ezeknél lehetőség van az önálló rendeltetési egységek felmérésére is.
Egy tanúsítvány általában 10 évig érvényes, viszont ha a hőtechnikai jellemzőkre vonatkozó követelmények változnak, akkor a meglévő fölmérés alapján az osztályba sorolást újra el kell végeztetni. A tanúsítást, illetve a meglévő tanúsítvány szükség szerinti felülvizsgálatát csak megfelelő végzettséggel rendelkező személy végezheti. (A jogszabály meghatározza a tanúsítás költségét is, a díj megkezdett óránként legfeljebb 5500 forint lehet, az elszámolható időigény pedig legfeljebb kettő munkaóra önálló rendeltetési egységenként ) - hangsúlyozta Czirok Jánosné, aki arra is kitért, hogy vannak pályázati lehetőségek is az épületek korszerűsítésének ösztönözésére. Ide tartoznak a panel, és panelplusz programok, de léteznek nemcsak társas, hanem magánházakra is igénybe vehető támogatási formák. Ezek a pályázatok lehetővé teszik, hogy állami források segítségével lehet korszerűsíteni a fűtési rendszereket, hőszigetelni az ingatlanokat, illetve korszerűbbre cserélni a nyílászárókat.
- lakos -