Bepillantottak a norvég oktatásba

Pályázati pénzből jártak hasonló profilú iskolában

A Bartha János Kertészeti Szakképző Iskola hét tanára nemrég Norvégiába utazott, hogy egy Oslóhoz közel fekvő intézményben, a hozzájuk hasonló profilú Hvam-i iskolában kutassák hogyan zajlanak a mezőgazdasági jellegű tanítási folyamatok és hogyan végzik az oktatásszervezést.

A pályázati forrás segítségével megvalósuló szakmai program kezdetei 2003-ra nyúlnak vissza, mikor is az akkor már több pályázatot benyújtott Horváthné Erdős Cecília tanárnőt meghívták egy budapesti konferenciára, amit a norvég kormány rendezett, és amin norvég és magyar pedagógia intézmények is képviseltették magukat. A rendezvényen előadásokat tartottak a két ország oktatási rendszeréről, kisebb szekciókban pedig mindenki saját iskolája profiljához kapcsolódó témakörökről hallhatott. Aztán 2007 szeptemberében a nem uniós tagállamok, Norvégia, Lichen-stein és Izland létrehozott egy EEA Grants elnevezésű alapítványt, amihez kapcsolódott a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, és a Tempus közalapítvány által közösen meghirdettek egy pályázatot.

A nyertes pályázatot megíró Horváthné Erdős Cecília lapunknak elmondta:

- Mi az oktatóknak szóló lehetőségre pályáztunk, mivel diákjaink rendszeresen járnak Hollandiába, Németországba, Ausztriába. Szigorú pályázati követelmények voltak, pedagógiai programot kellett írnunk, pontosan meg kellett terveznünk, hogy mit szeretnénk kutatni. Célunk az volt, hogy egy hozzánk hasonló profilú iskolában megtekinthessük a mezőgazdasági jellegű oktatást. Nehéz volt ehhez testvériskolát találni, de ettől függött, hogy kapunk-e támogatást. Szerencsénk volt, találtunk egy szép iskolát, s az ott dolgozók mindent megtettek azért, hogy a pályázatban leírt pedagógiai programot meg tudjuk valósítani. Maximálisan teljesítették mindazt, amit a szándéknyilatkozatban vállaltak.

A tanárnő élményeikről is beszélt, elmesélte, érdekesnek találták, hogy a környékbeli gyermekeket tanító intézményben szigorú gazdasági szempontok szerint nevelik a fiatalokat. A diákok a saját maguk által gyártott termékeket el is adhatják, s a nyersanyag árán felüli bevétel az övék marad. Sok projektben csapatokat is alkotnak, elemzik egymást a csoportok, illetve az aktuális piaci viszonyokkal is foglalkoznak. Jól működő cégektől érkező szakemberek tanítják őket az üzleti fogásokra, a kollégiumban pedig a gyerekek svédasztal szerűen, egészségesen étkeznek és nem pazarolnak. - Kilenc napot töltöttünk Norvégiában, ahol teljes körűen megszervezték pedagógiai vizsgálódásunkat. Minden nap egy-egy igazgatóhelyettes kísért el bennünket az Oslo 200 kilométeres körzetében lévő iskolákba, melyet összekapcsoltak saját házi továbbképzésükkel is. Nyitottak, kedvesek voltak mindenhol - számolt be a tanárnő, aki szeretné a nyilvánosság elé is tárni élményeiket. Tervezik, hogy beszámolókat tartanak tapasztalataikról a könyvtárban és iskolákban is. Elmondják, hogyan lehet sikeresen pályázni, s az elképzeléseket hogyan lehet megvalósítani. Mint azt Horváthné Erdős Cecília elmondta: Nagy élmény volt bepillantani a norvég oktatási rendszerbe, melynek keretében a diákok fejlett eszközpark, magas színvonalú tárgyi feltételek között tanulnak. A középiskolai évek elején például minden fiatal kap egy laptopot, amit nem kell visszaadnia. Ezen kívül ingyenes a tankönyv, senkinek sem kell fizetnie az étkezésért és a szállásért, s kiemelt figyelmet fordítanak a fogyatékkal élő gyerekekre.

Cseh-Lakos